Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Dél-Korea mintegy 200 milliárd dollárt fektet be nagyszabású amerikai energetikai projektekbe. Bár a Fehér Ház kész tényként közölte a nyolc atomerőmű, egy texasi gázerőmű és egy gigantikus alaszkai gázvezeték megépítését, Szöul hamar egyértelművé tette: a tervek egy része – különösen az 54 milliárd dolláros alaszkai projekt – még korántsem tekinthető véglegesnek.
Az amerikai elnök az Ovális Irodából jelentette be a megállapodást, amely egy tavaly megkötött, összesen 350 milliárd dolláros stratégiai csomag része (ebből 150 milliárdot hajóépítésre, 200 milliárdot pedig amerikai beruházásokra szán Szöul). Trump kiemelte: a kormányzata által tető alá hozott egyezség révén nyolc új atomerőmű, egy hatalmas texasi gázerőmű, valamint egy alaszkai földgázvezeték épülhet meg.
A bejelentés időzítése nem véletlen: a novemberi félidős választásokhoz közeledve Trump igyekszik gazdasági sikereket felmutatni, hogy ellensúlyozza az iráni háború és a magas benzinárak miatti szavazói elégedetlenséget. A beruházásnak komoly belpolitikai súlya van Alaszkában is, ahol Dan Sullivan republikánus szenátor – aki maga is részt vett a szerdai eseményen – kiélezett újraválasztási küzdelmet folytat a demokrata Mary Peltolával.
Dél-Korea szerint még kellenek a hatástanulmányok
A szöuli vezetés és a dél-koreai ipari minisztérium ugyanakkor gyorsan árnyalta a washingtoni bejelentést. Közleményükben hangsúlyozták, hogy az alaszkai LNG-projekt esetében még el kell végezni a kereskedelmi megvalósíthatósági vizsgálatokat és a jogi ellenőrzéseket. „A befektetésről, illetve annak pontos mértékéről még nem született döntés” – írták. Li Dzsemjong (Lee Jae-myung) dél-koreai elnök az X-en (korábban Twitter) közzétett bejegyzésében szintén megerősítette: mind a gázvezeték, mind az atomreaktorok esetében bizonyítani kell a kereskedelmi életképességet a továbblépés előtt.
Elemzők szerint a kommunikációs eltérés és a megállapodás részletei körüli nézeteltérések a jövőben még vitákhoz vezethetnek a két szövetséges ország között. Szöul ugyanakkor megerősítette a beruházási csomag más, konkrétabb elemeit: 120 milliárd dollárt szánnak az említett nyolc atomreaktorra, 22,3 milliárd dollárt pedig egy texasi (Encinal városába tervezett), 6 gigawattos gáztüzelésű erőműre. Utóbbi célja a hatalmas energiaigényű létesítmények, például a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok és a félvezetőgyárak áramellátásának biztosítása.
Gigaprojekt Alaszkában
A leginkább kérdéses alaszkai LNG-projekt keretében egy 807 mérföldes (közel 1300 kilométeres) csővezetéket építenének, amely az állam északi részéről (North Slope) szállítana földgázt a déli partvidéken létesülő cseppfolyósító üzembe, ahonnan az ázsiai piacokra exportálnák az üzemanyagot. A tervek szerint a rendszer naponta 3,9 milliárd köbláb földgáz szállítására és évente akár 20 millió tonna cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítására lenne képes.
Bár Trump többször is az amerikai energiaexport fellendítésének zálogaként hivatkozott a projektre, annak finanszírozása és megtérülése évek óta bizonytalan. A beruházás fejlesztője, a Glenfarne üdvözölte az elnök bejelentését, és jelezte: a végső befektetési döntés meghozatalához már csak 3 millió tonnányi kapacitásra kell vevőt találniuk (évi 13 millió tonnára már van kötelezettségvállalásuk). A projekthez Japán két legnagyobb importőre, a JERA és a Tokyo Gas is csatlakozott egy előzetes megállapodással, amely alapján évi 2 millió tonna LNG-t vásárolnának a megépülő létesítményből – írja a Reuters.
