Argentína kormánya törvényjavaslatot nyújtott be a Falkland-szigeteken működő vállalatok elleni szankciók szigorítására, ami tovább élezheti a feszültséget az Egyesült Királysággal a Nagy-Britannia által ellenőrzött, de Argentína által is magának követelt szigetek miatt.
A csütörtökön benyújtott törvényjavaslat szigorítaná a szankciókat azokkal a vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben, amelyek, illetve akik engedély nélkül vesznek részt a Falkland-szigeteken, valamint Argentína tengeri területein és kontinentális talapzatán folytatott tevékenységekben. A tervezet kiterjedne minden olyan tevékenységre is, amelynek célja megújuló vagy nem megújuló természeti erőforrások kitermelése az argentin hatóságok engedélye nélkül.
A javaslat emellett létrehozná a Nemzetbiztonsági Tanácsot, amelyet Argentína elnöke vezetne. A testület feladata a nemzetbiztonsági politika összehangolása, valamint a kritikus infrastruktúra és a nemzeti szuverenitás védelme lenne.
A hétfős tanács tagjai lennének az elnök kabinetfőnöke, a külügyminiszter, a védelmi miniszter, a gazdasági miniszter, a nemzeti hírszerzésért felelős államtitkár, valamint az elnök jogi államtitkára.
A törvényjavaslat célja, hogy „megbüntesse azokat, akik illegálisan kiaknázzák természeti erőforrásainkat, ösztönözze őket az ilyen magatartás abbahagyására, és eszközöket biztosítson a nemzeti kormány számára a külső fenyegetésekkel szembeni védekezéshez” – közölte csütörtökön az elnöki hivatal. A tervezet a 2011-es jogszabályokat váltaná fel szigorúbb szabályokkal, és a vállalatok mellett azok részvényeseire és beszállítóira is kiterjesztené a szankciókat.
Az argentin kormány a múlt héten jelentette be, hogy szankciós eljárást indított legalább 60 vállalattal és magánszeméllyel szemben, akik kapcsolatban állnak a Falkland-szigetek – Argentínában Malvin-szigetekként emlegetett terület – körüli tengeri olajkutatással.
Argentína 1982-ben megszállta a szigeteket, majd tízhetes háborút vívott Nagy-Britanniával, amelynek végén megadta magát. Buenos Aires azóta is fenntartja szuverenitási igényét a brit ellenőrzés alatt álló szigetekre. A kormány az elmúlt hetekben fokozta a Sea Lion olajprojektben részt vevő vállalatokkal szembeni fellépést, miután Donald Trump amerikai elnök a hónap elején jelezte, hogy Washington felülvizsgálhatja a Falkland-szigetek ügyében eddig képviselt semleges álláspontját.
Trump kijelentései akkor hangzottak el, amikor az amerikai elnök elégedetlenségét fejezte ki, amiatt, hogy Nagy-Britannia szerinte korlátozottan támogatja az Egyesült Államok által vezett közel-keleti katonai műveleteket.
Milei közép- és baloldali politikai ellenfelei régóta azzal vádolják az elnököt, hogy nem tesz eleget az Argentína által Malvinákként emlegetett Falkland-szigetek feletti szuverenitási igény érvényesítéséért. Most egyes bírálói azt állítják, hogy az intézkedéseknek belpolitikai okai is lehetnek, és összefügghetnek a 2027-es elnökválasztásra való felkészüléssel. Ezt az értelmezést politikai ellenfelek és egyes elemzők fogalmazták meg – írta meg a Reuters.
