Október elejére elhárulhatnak az akadályok az elől, hogy a magyarországi egyetemek hallgatói ismét részt vehessenek az Erasmus-programban – közölte Katz Sándor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára a Kossuth rádió Felkelő című műsorában. Az első kiutazások már az őszi félévben elindulhatnak, a teljes felfutás a tavaszi szemesztertől várható.
Az államtitkár szerint hosszú jogi folyamat vezetett a rendezéshez. Szükség volt a kuratóriumok átalakítására és az Európai Unió Tanácsa korábbi döntésének visszavonására. Már ősszel lehetnek olyan hallgatók, akik „rövid mobilitással” külföldön tanulhatnak. Katz Sándor reményét fejezte ki, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásában működő, illetve az állami egyetemek hallgatói között nem lesz különbség. Hozzátette: az intézményeknek is szerepük van, hiszen saját hallgatóik között maguk pályáztatják az Erasmust.
Az uniós források felszabadításához két változtatásra volt szükség. Augusztus 31-ig nyílt pályázatokon újraválasztották a kuratóriumokat, és módosították a szervezeti és működési szabályzatokat, hogy megfeleljenek az állami egyetemekre vonatkozó törvényi előírásoknak.
Katz Sándor szerint a kekva-rendszer egyik előnye a rugalmas finanszírozás volt. Az egyetemek nem költségvetési szervként működtek, hanem hat évre szóló finanszírozási szerződésekkel rendelkeztek. Ezzel kapcsolatban kijelentette: „ezt szerintem valamilyen formában érdemes megtartani”. A vagyonkezelői funkciót ugyanakkor szükségtelennek nevezte.
Az államtitkár kitért arra is, hogy hallgatóarányosan megközelítőleg kétszer annyi forrás jutott a modellváltott egyetemeknek, mint az állami intézményeknek. Szerinte ezért már a következő évi költségvetésben indokolt lenne közelíteni a két intézményi kör finanszírozását. Az első nyolc hónapban fennmarad a kettős rendszer, szeptembertől azonban valamennyi egyetem az új működési modellre tér át.
A költségvetési egyeztetések most kezdődnek. Katz Sándor szerint az állami egyetemek támogatását kell közelíteni a modellváltott intézményekéhez, nem pedig utóbbiak forrásait csökkenteni. Hasonló elvet tart szükségesnek az oktatói béreknél is: az állami intézményekben dolgozó tanárok ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe más egyetemek oktatóinál.
A Közép-európai Egyetem ügyéről az államtitkár elmondta, hogy tárgyalások zajlanak az intézménnyel, és bízik a gyors rendezésben. Szerinte a kormány nyitott arra, hogy a CEU ismét teljes diplomát és képzést nyújtó egyetemként működjön Budapesten, a többi pedig „az intézményen múlik”.







