Nincs bizonyíték arra, hogy Marokkó állt a Ceutában július végén történt tömeges határsértések mögött – jelentette ki Pedro Sánchez miniszterelnök a parlament alsóházában csütörtökön Madridban.
„Senki sem szolgáltatott a kormánynak olyan bizonyítékot, amely arra enged következtetni, hogy a Ceutába irányuló tömeges behatolást a marokkói hatóságok szervezték vagy hajtották végre” – fogalmazott a ceutai krízisről szóló beszámolójában.
Mint mondta, az ügyben továbbra is zajlanak a vizsgálatok, és ha megalapozott bizonyítékok birtokába jutnak, akkor a helyzetnek megfelelő „legnagyobb határozottsággal” járnak el.
„Ez a kormány nem fél szembeszállni más külföldi hatalmakkal, ha a helyzet úgy kívánja” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy kizárólag ellenőrzött tények alapján cselekszenek.
Hozzátette: a vizsgálatoknak tisztázniuk kell, hogy a marokkói hatóságok miért engedték át a határon több órán keresztül az embereket július 30-án, hogy vajon tehetetlenség vagy passzivitás volt-e ez a részükről. Ígéretet tett a vizsgálatok eredményeinek nyilvánosságra hozatalára.
A kormányfő beszélt arról, hogy továbbra is jószomszédi viszonyt szeretnének fenntartani Marokkóval, de a történtek után változtatni kell az együttműködésen, ezért felülvizsgálják a közösen alkalmazott riasztási és koordinációs mechanizmusokat azért, hogy mindez ne ismétlődhessen meg.
Tájékoztatott arról, hogy augusztus 21-én a kormány bekérette Marokkó spanyolországi nagykövetét, miután két miniszter is „elfogadhatatlan” kijelentéseket tett a Ceuta és Melilla hovatartozásával, Marokkó területi igényével kapcsolatban.
Pedro Sánchez beszámolójában ismét aláhúzta, hogy a kormány előzetesen nem kapott olyan jelentést, amely előrevetítette volna a tömeges határsértés nagyságrendjét. Abszurdnak nevezte azokat az ellenzéki véleményeket, miszerint a kormány tudott a fenyegetésről, de nem tett ellene semmit. Elrendelte ezeknek a dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalát, hogy bárki megismerhesse a tartalmukat.
A miniszterelnök kitért a ceutai határon készülő fejlesztésekről, amelyek részeként meghosszabbítják és megerősítik a tengerbe nyúló határmólót, és modernizálják a kamera- és drónrendszert. Emellett felkérik az Európai Unió Határ- és Partvédelmi Ügynökségét (Frontex), hogy hozzon létre állandó jelenlétet a kikötőben és a Tarajal-hullámtörőnél, és létesítsenek Europol-missziót is Ceutában, hogy „ez az európai határszakasz megkapja a megérdemelt európai támogatást”.
Ennek érdekében a kormány kezdeményezni kívánja, hogy Brüsszel ismerje el Ceuta és Melilla autonóm város „legkülső régiói” státuszát, javasolja vámuniós integrációjukat, és delegálni fogja a két autonóm spanyol várost a Régiók Európai Bizottságába is – tette hozzá.
Felszólalásában szorgalmazta VI. Fülöp király mielőbbi ceutai látogatását, miután húsz éve nem járt spanyol uralkodó az autonóm városban.
A miniszterelnök szavaira reagálva a parlamenti pártok bírálatokat fogalmaztak meg a kormány válságkezelésével kapcsolatban, és Marokkó felelősségét firtatták.
Alberto Núnez Feijóo, a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Néppárt (PP) elnöke nyíltan Marokkót tette felelőssé a kialakult helyzetért, azt állítva, hogy mindez ráadásul a spanyol kormány tudtával történt. „Tudtak róla, és eltussolták az ügyet” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a kormányfő ezért az igazságszolgálatás és a szavazóurnák előtt is „fizetni fog”.
Felszólalásában követelte a miniszterelnök lemondását, mert szerinte a kormány nincs abban a helyzetben, hogy eleget tegyen a nemzet vezetésére vonatkozó kötelezettségeinek, nem tudja garantálni az állam biztonságát. Egyúttal előrehozott választások kiírását is sürgette.
Enrique Santiago képviselő, a kormánykoalíció kisebbik tagja, a baloldali Sumar pártszövetség nevében szintén kritikát fogalmazott meg. Későinek nevezte a kormányzat válságintézkedéseit, amelyek ráadásul szerinte a politikai következmények felmérése nélkül születtek, mert egy hónapba telt, mire összehívták a Nemzetbiztonsági Tanácsot és kialakították az egységes parancsnoki struktúrát.
Gabriel Rufián, a katalán nacionalista Köztársasági Baloldal (ERC) parlamenti frakcióvezetője az észak-afrikai országot hibáztatta a tömeges határsértésért és a bekövetkezett 141 halálesetért, mindezt Marokkó geostratégiai érdekekeivel hozta összefüggésbe, és VI. Mohamed királyt gyilkosnak nevezte.
