Szavak helyett ismét bombák hulltak az égből a minap. Az USA - ha akarja - tényleg a középkorba tudná visszabombázni Teheránt, olyannyira, hogy még az olaja sem nagyon hiányozna a piacról. Persze a siíta államot sem kell(ene) félteni, ellenben az is igaz, hogy hosszú távon mindenképpen ő húzná a rövidebbet...
Bombákat szórt az USA Iránra a minap. A pusztítás várható volt, ha másért nem, hát amolyan amerikai jelzésként - azaz hogy Teherán tudja, hol a helye a világban. Igaz, most (még) nem az ipartelepek, hanem „csak" a ballisztikus rakéták kilövőállásai és az aknarakásra képes hajók és a fegyverraktárak kerültek célkeresztbe. A hatás ugyanakkor jelenleg kétesnek tűnik, lévén mérhetően nem apadt a siíta állam harciassága - persze egy dolog amit nyíltan mondanak, megint más, amire ténylegesen képesek, s ismét eltérő az, ami a háttérben, a zárt ajtók mögötti diplomáciai egyeztetéseken folyik.
Történjen bárhogy is, az leszögezhető, Teheránnak csöppet több a veszteni valója, mint a világ másik felén lévő Washingtonnak. Amerikának ugyanis annyi bombája még biztosan akad, hogy az ókorba bombázza vissza a perzsák olaj- és gázlétesítményeit, amit azok utána jó eséllyel nem tudnak (tudnának) maguktól ismét felépíteni. E mellett Iránban az infláció történelmi méreteket öltött, a lakosság továbbra sincs kibékülve elnyomóival s az élelmiszer- és egyéb áruk hiánya is egyre aggasztóbb méreteket ölt.
Arról nem is szólva, hogy a múlt héten a szankciós prést is szorosabbra húzták - magyarán még több illegálisan üzemeltetett kiskapu záródott be. Ezek egy része persze újra nyitható, ám e művelet biztosan minden lesz, csak olcsó nem.
Irán természetesen mindettől függetlenül még sok borsot törhet az USA szövetségesei és térségbeli barátai orra alá. E téren elsősorban a pár száz-ezer dolláros drónoknak juthat komoly szerep, de a megrokkant proxyhálózatot sem lenne tanácsos elfeledni. E téren rögtön említehetőek a jemeni húszik, akik a világkereskedelem másik fontos pontját, a Vörös-tenger szűk kijáratát, azaz a Báb el-Mandeb szorost „blokkolgatják". (Egészen addig a pillanatig, amíg a szaúdi vezetés meg nem unja a terrorlegények garázdálkodását, s az oda delegált csapataival rendet nem vág a soraik között. Erre amúgy kinéz némi-nemű esély - ha igazak a helyi haderő berkeiből származó hírek...)
Sok tehát a bizonytalanság: egyrészt leszögezhető, Irán valóban durva dolgokat művelhet még, de az is biztos, hosszú távon mindenképpen ő húzza a rövidebbet.
