A nyugati tömegtájékoztatás és a szórakoztatóipar már hosszú ideje arra készíti fel a lakosságot, hogy „bármilyen, még a legőrültebb oroszellenes kliséket és fantáziákat is elfogadjon” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Lavrov a Párbeszéd a koholt hírekről 4.0 elnevezésű nemzetközi fórumon arról beszélt, hogy szerinte az Oroszország elleni információs háború és feltartóztatás jóval az ukrajnai háború előtt, már azt követően megkezdődött, hogy a 2000-es évek elején, Vlagyimir Putyin elnök hatalomra kerülése nyomán Oroszország elkezdett megszabadulni a Nyugattal folytatott „újgyarmati együttműködési formáktól”, önálló politikát folytatni, visszatérni hagyományaihoz.
„Ez a visszatartás egyre fokozódva elvezetett a mai helyzethez, amikor több mint 30 ezer szankciót hirdettek ki ellenünk, ami rekordszám a világ összes többi országához képest” – fogalmazott.
Szerinte nem bizonyítottak azok a nyugati médiában megjelent hírek, amelyek szerint Oroszország a hibás a drónok megjelenéséért Európában.
„Ma divatossá vált a nyugati médiában az orosz drónok témája, amelyek állítólag itt-ott felbukkannak az európai országokban, és bizonyos célpontokat támadnak meg ezeknek az országoknak a területén. De minden alkalommal kiderül, hogy vagy nem is drón volt, vagy drón volt, de ukrán, vagy olyan drón, amelyet nehéz az Oroszországi Föderáció tulajdonaként azonosítani” – mondta.
Az orosz diplomácia vezetője szerint a nyugati információs politika egy-egy gyorsan összedobott hamis hírt egy-két-három nap alatt világméretű katasztrófává fúj fel, elzárva a hozzáférést az alternatív információkhoz.
Álláspontja szerint a Nyugat „megszállott támadást” folytat az orosz tudományos és kulturális központok ellen.
„A kultúra eltörlése azt a tényt tükrözi, hogy Oroszország – akárcsak a világ országainak többsége – kiáll a hagyományos értékek mellett a kultúrában, életünk minden területén, míg a Nyugat ezt már nem tartja összhangban lévőnek az úgynevezett liberális értékekkel” – mondta.
Kitért a 2018 tavaszán kirobbant Szkripal-ügyre, amellyel kapcsolatban rámutatott, hogy a brit hatóságok azóta sem adtak semmiféle felvilágosítást Moszkvának.
„Ha konkrét, az információs térben végrehajtott provokációkról beszélünk, akkor 8 évvel ezelőtt az angliai Salisbury városában azt állították, hogy Szergej Szkripalt, a Nagy-Britanniában elfogott hírszerzők cseréje nyomán letelepedett volt orosz ezredest és lányát az orosz hírszerzés mérgezte meg. És a mai napig sem sikerült választ kapnunk a Nyomozó Bizottság és az Állami Főügyészség számos hivatalos megkeresésére, amelyeket brit kollégáikhoz intéztek, azokra a jogi kötelezettségekre hivatkozva, amelyek mindannyiunkra vonatkoznak a különböző egyezmények értelmében, hogy adjanak nekünk tájékoztatást arról, hol tartózkodnak az orosz állampolgárok. Vagyis semmiféle választ nem kaptunk. Valójában, egyszerűen fogalmazva: London túszul ejtette állampolgárainkat” – hangsúlyozta Lavrov.
Közölte, hogy Oroszország már nem számít António Guterres leköszönő ENSZ-főtitkár „konstruktív együttműködésére” a bucsai tömegsír ügyének kivizsgálásában.
Az Ukrán Neonácik Bűncselekményeit Vizsgáló Nemzetközi Társadalmi Bíróság elnevezésű testület Bucsáról készített, múlt héten Moszkvában nyilvánosságra hozott jelentésére hivatkozva Lavrov rámutatott: a Kijev melletti városban felállított emlékművön több mint hetven név ukrán katonáké és egyéb fegyveres alakulat tagjaié, ami szerinte „cáfolja azt a mítoszt, miszerint állítólag több száz civil halt meg Bucsában 2022-ben, az orosz megszállás alatt.”
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodájának keddi közleménye szerint az Európai Unióban szakértői szinten javaslatokat dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy az orosz központi bank kintlévőségeit egy újonnan létrehozandó szupranacionális struktúrába vonják ki a belga joghatóság alá tartozó Euroclear letéti rendszerből. A kémszolgálat úgy tudja, hogy az európai tisztségviselők sietnek, mert attól tartanak, hogy az orosz eszközök elkobzása nélkül nem tudják a végtelenségig finanszírozni Ukrajnát.
„Az EU vezetőinek létérdeke, hogy még a 2027-es európai választások előtt végrehajtsák az orosz eszközök ellopására irányuló műveletet. A jövőben az orosz vagyonok elkobzása előtt megnyílt +lehetőségek ablaka+ egyszerűen bezáródhat, ha a választások eredményeként olyan kormányok alakulnak, amelyek kevésbé kedvezően viszonyulnak a kijevi rezsimhez, és nem értenek egyet azzal a kilátással, hogy nagy háborút szítsanak Európában” – fogalmaztak a közleményben.
Az SZVR szerint a tervek megfogalmazói különösen a francia elnökválasztástól, valamint a spanyol, a görög és a lengyel parlamenti választástól tartanak. A szolgálat arra figyelmeztetett, hogy az orosz szuverén források ellopására irányuló kísérletek aláássák az összeurópai intézményekbe vetett bizalmat – írta meg az MTI.
