A kazah parlament hétfőn megszavazta, hogy Erlan Karin legyen az ország új alelnöke, a politikus korábban az elnöki adminisztráció első helyettes vezetője volt.
Az alelnöki tisztséget az új kazah alkotmány hozta létre, amelyet idén fogadtak el. Jelölését Kaszim-Zsomart Tokajev államfő terjesztette elő, a jelen lévő 145 parlamenti képviselő közül 141-en támogatták. Karin 2019 óta az elnök tanácsadója volt.
A lépéssel Karin az első számú esélyessé vált arra, hogy az elnök utóda legyen az ásványkincsekben gazdag ország élén, és jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, a Nyugattal és Kínával egyaránt.
A kazah legfelsőbb bíróság közlése szerint a 73 éves Tokajev az új alkotmány értelmében jogosult újabb hétéves elnöki mandátumra pályázni. Jelenlegi mandátuma 2029-ben jár le. Az új alkotmány egy ciklusra korlátozza a kazah elnökök hivatali idejét.
Az 50 éves Karinnak terrorizmusellenes háttere van, és 2019 óta Tokajev főtanácsadójaként dolgozott. Kulcsszerepet vállalt Tokajev ideológiájának népszerűsítésében, amelyet „Új Kazahsztánnak” nevezett el.
A törvényhozás hétfőn emellett jóváhagyta, hogy továbbra is Olzsasz Bektenov legyen az ország miniszterelnöke. Kinevezését 137 képviselő támogatta. A 45 éves Bektenov 2024 februárja óta áll a kormány élén. Korábban a kazah elnöki hivatal vezetőjeként, valamint a Korrupcióellenes Ügynökség elnökeként is dolgozott.
Tokajev a független Kazahsztán első elnöke, Nurszultan Nazarbajev kijelölt utódjaként lett államfő 2019-ben. Az országban 2022-ben tüntetések kezdődtek a cseppfolyós gáz hatósági árának feloldása utáni drágulás miatt. A véres zavargások miatt a kormány lemondott. Az erőszakhullámban a hivatalos adatok szerint 400 ember halt meg. Tokajev a történteket a Nazarbajev-korszak szereplői által elkövetett puccskísérletként értelmezte, és a zavargások megfékezése után megnyirbálta elődje maradék hatalmát.
