A Wall Street Journal hírét egyelőre sem a Fehér Ház, sem a Pentagon nem jelentette be hivatalosan, a Reuters pedig jelezte, hogy saját forrásból nem tudta megerősíteni az értesülést. Driscoll esetleges távozása azonban messze túlmutatna egy washingtoni személycserén.
Az amerikai hadsereg vezetője az ukrajnai béketárgyalásokban is szerepet kapott, miközben Washington egyszerre próbálja kezelni az orosz–ukrán háborút és az Irán körül kialakult közel-keleti konfliktust.
Komoly változás készülhet az Egyesült Államok katonai vezetésének egyik legfontosabb posztján. A Wall Street Journal pénteki értesülése szerint Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere az év végéig távozhat tisztségéből, miután hónapok óta feszültség alakult ki közte és Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter között. A lap az ügyet ismerő forrásokra hivatkozott. A Reuters ugyanakkor külön felhívta a figyelmet arra, hogy az értesülést egyelőre nem tudta önállóan ellenőrizni, vagyis jelenleg nem hivatalosan bejelentett lemondásról, hanem magas szintű washingtoni sajtóértesülésről van szó.
Ez a különbség nem mellékes: Driscoll jelenleg hivatalosan továbbra is az Egyesült Államok hadseregének minisztere. A hír mégis különös súlyt kap a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Washington egyszerre próbál megoldást találni az ukrajnai háborúra, miközben az Egyesült Államok katonailag mélyen érintett az Irán körüli közel-keleti konfliktusban is.
Nem egyszerűen egy adminisztratív vezető távozásáról lenne szó
Daniel P. Driscoll Donald Trump elnök jelöltjeként került a hadsereg élére, a szenátus megerősítését követően pedig 2025. február 25-én tett esküt az Egyesült Államok 26. hadseregügyi minisztereként. A tisztség súlya jóval nagyobb annál, mint amit a magyar szóhasználatban a „miniszter” megnevezés elsőre sugallhat. Driscoll felel az amerikai hadsereg működésének, modernizációjának és erőforrásainak felügyeletéért. Az amerikai hadsereg hivatalos életrajza szerint közel egymillió aktív, tartalékos és nemzeti gárdista katona, valamint több mint 265 ezer civil alkalmazott tartozik az általa vezetett szervezethez. Driscoll maga sem kizárólag politikai háttérrel érkezett. Korábban páncélos tisztként szolgált az amerikai hadseregben, 2009-ben Irakban is bevetették. Később a Yale jogi karán végzett, majd az üzleti életben is dolgozott. Trump második elnökségének kezdetén került a hadsereg civil vezetésének élére. Távozása tehát önmagában is jelentős személyi változás lenne, csakhogy Driscoll az elmúlt hónapokban olyan szerepet is kapott, amely közvetlenül összekötötte őt az európai biztonsági válsággal.
Trump Ukrajnába is elküldte Driscollt
Az amerikai hadsereg minisztere 2025 őszén váratlanul az ukrajnai diplomácia egyik szereplőjévé vált. Driscoll és Randy George, az amerikai hadsereg vezérkari főnöke egy ritka, előre be nem jelentett háborús látogatás keretében utazott Kijevbe. A Reuters akkori beszámolója szerint az út egyik célja az volt, hogy az amerikai kormány megpróbálja újra mozgásba hozni az Oroszországgal folytatandó békefolyamatot. Driscoll találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, katonai vezetőkkel és politikusokkal, miközben Washington új béketerv kidolgozásán dolgozott. A lépés azért volt szokatlan, mert az ilyen diplomáciai missziók hagyományosan nem az amerikai hadsereg miniszterének elsődleges feladatai. Trump azonban éppen katonai közvetítők bevonásával próbált új utat keresni.
A Wall Street Journal akkori értesülése szerint Washingtonban abban bíztak, hogy Moszkva esetleg nyitottabban reagálhat katonai háttérrel rendelkező tárgyalópartnerekre, miután a korábbi diplomáciai próbálkozások nem hoztak áttörést. Driscoll szerepe később még hangsúlyosabbá vált, 2025 novemberében az ukrán elnöki hivatal vezetője már az Egyesült Államok Ukrajna rendezésével foglalkozó tárgyalócsoportjának egyik kulcsszereplőjeként beszélt róla. Ez teszi a mostani értesülést geopolitikai szempontból különösen érdekessé.
Éppen most akadtak el újra az ukrajnai tárgyalások
Driscoll esetleges távozásának híre olyan pillanatban jelent meg, amikor az ukrajnai rendezés ismét rendkívül bizonytalanná vált. Az orosz külügyminiszter-helyettes, Szergej Rjabkov pénteken arról beszélt, hogy Moszkva hajlandó új elképzeléseket meghallgatni a konfliktus lezárásáról, ezeknek azonban szerinte tükrözniük kell a katonai helyzet „realitásait”. A Reuters szerint az amerikai–orosz egyeztetések az utóbbi időben lényegében megtorpantak, részben azért, mert Washington figyelmét egyre inkább lekötötte a közel-keleti háború. Ez Washington számára kényes helyzet. Trump többször világossá tette, hogy le akarja zárni az ukrajnai háborút, miközben Moszkva és Kijev álláspontja továbbra is alapvető kérdésekben tér el egymástól. Az orosz hadsereg ráadásul folytatja hadműveleteit. A konfliktus brutalitását mutatta a pénteki Krivij Rih-i támadás is, amelyben az ukrán hatóságok szerint legalább tizenöten meghaltak és több mint százharmincan megsebesültek. Mindez azt jelenti, hogy egy olyan amerikai tisztviselő esetleges távozása, akit korábban közvetlenül bevontak az ukrajnai rendezési kísérletbe, nem pusztán belpolitikai személyzeti kérdés.
Közben Amerika már egy másik háborúban is érintett
A helyzetet tovább bonyolítja a Közel-Kelet. Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított támadásokat Irán ellen, az azóta kialakult konfliktus pedig hónapok óta jelentős amerikai katonai erőforrásokat köt le. Pete Hegseth alig több mint egy hete arról beszélt, hogy az Egyesült Államok haditengerészete akár határozatlan ideig képes fenntartani az iráni kikötők tengeri blokádját, szükség szerint rotálva a térségben állomásozó hadihajókat. Az iráni konfliktus közben a Hormuzi-szoros biztonságára, a világ energiaellátására és az amerikai szövetségesek védelmére is közvetlen hatással van. Washingtonnak tehát egyszerre kell katonailag jelen lennie a Közel-Keleten, fenntartania európai elrettentő képességét, támogatnia szövetségeseit, modernizálnia saját haderejét, és közben kezelnie a rendkívül gyorsan változó haditechnikai környezetet. Ebben a rendszerben a hadsereg vezetésének folytonossága stratégiai kérdéssé válik.
Driscoll a modern hadviselés átalakításán is dolgozott
Driscoll nemcsak Ukrajna miatt vált fontos szereplővé. Vezetése alatt az amerikai hadsereg felgyorsította a drónok és a drónelhárító rendszerek fejlesztését, valamint a hadsereg vezetési és kommunikációs rendszereinek modernizációját. Júniusban Párizsban NATO-szövetségesekkel kötött együttműködési megállapodást a drónfenyegetések elleni védekezés erősítésére. Az amerikai hadsereg közlése szerint az együttműködéshez többek között Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Olaszország, Hollandia és a skandináv NATO-tagállamok is csatlakoztak. A drónhadviselés jelentősége pedig éppen az ukrán háború tapasztalatai miatt nőtt drámaian. Driscoll néhány hete az amerikai hadsereg új generációs vezetési rendszerével kapcsolatban úgy fogalmazott: a modern háborúban annak van döntő előnye, aki gyorsabban képes érzékelni a célpontot, feldolgozni az információt és végrehajtani a csapást, vagyis olyan időszakban kerülhet sor vezetőváltásra, amikor az amerikai haderő szervezeti és technológiai átalakítása is zajlik.
Mi történhet, ha valóban távozik?
A Reuters külön kiemelte, hogy Driscoll távozása esetén az amerikai hadsereg szenátus által megerősített vezető nélkül maradhatna, legalábbis addig, amíg utódját ki nem jelölik és meg nem erősítik. Ez természetesen nem jelentené azt, hogy az amerikai hadsereg vezetés nélkül marad. A katonai parancsnoki struktúra tovább működne, és ideiglenes vezetőt is ki lehet nevezni. Politikailag azonban más a helyzet. Egy új hadseregügyi miniszter kiválasztása, jelölése és szenátusi meghallgatása időt vesz igénybe, miközben a következő vezetőnek több stratégiai programot és folyamatban lévő nemzetközi ügyet is át kellene vennie. A legfontosabb kérdés ezért nem pusztán az, hogy Driscoll valóban távozik-e, hanem az is, hogy ha igen, mi lesz azokkal a feladatokkal, amelyekben személyesen is szerepet vállalt. Különösen igaz ez Ukrajnára.
Mi állhat Driscoll és Hegseth vitája mögött?
Egyelőre ezen a ponton kell a legóvatosabban fogalmazni. A Wall Street Journal szerint Driscoll tervezett távozását Pete Hegseth védelmi miniszterrel hónapok óta fennálló feszültség előzte meg. A Reuters azonban a rövid első jelentésben nem közölt részletes magyarázatot arra, hogy pontosan milyen szakmai vagy személyi nézetkülönbségek állhatnak a háttérben. Ezért minden ennél messzebbre menő következtetés jelenleg találgatás lenne. Az viszont tény, hogy az amerikai katonai vezetésre jelenleg szokatlanul nagy nyomás nehezedik. A Pentagon egyszerre kénytelen reagálni az orosz–ukrán háborúra, az iráni konfliktusra, a közel-keleti amerikai erők védelmére, a kínai katonai kihívásra, valamint a drón- és rakétahadviselés rohamos fejlődésére. Ebben a helyzetben a legfelsőbb katonai-politikai vezetésen belüli tartós feszültség önmagában is figyelemre méltó.
Egyelőre nincs lemondás, de Washingtonban érdemes figyelni a következő napokat
A történet legfontosabb mondata jelenleg továbbra is ez: Daniel Driscoll nem jelentette be lemondását.
Ha az értesülés beigazolódik, Donald Trump kormányának egyik olyan magas rangú védelmi vezetője távozik, aki egyszerre vett részt az amerikai hadsereg modernizációjában, a NATO-val folytatott katonai együttműködésben és az ukrajnai háború lezárását célzó amerikai diplomáciai erőfeszítésekben. Mindez ráadásul akkor történhet meg, amikor Washingtonnak két háborús válságot kell párhuzamosan kezelnie Európában és a Közel-Keleten. Driscoll esetleges távozása ezért jóval több lehet egy washingtoni személycserénél. Ha a Wall Street Journal értesülése hivatalos bejelentéssé válik, az egyik következő nagy kérdés már az lesz: ki kerül az amerikai hadsereg élére, és változik-e ezzel Washington katonai vagy ukrajnai stratégiája?
