Donald Trump csütörtökön nyilvánosságra hozta azokat a dokumentumokat, amelyek állítása szerint bizonyítják, hogy Kína beavatkozott az amerikai választásokba. Az Egyesült Államok elnöke ezzel újraélesztette a választási biztonság elleni régóta tartó támadásait annak ellenére, hogy egy amerikai hírszerzés erre nem talált bizonyítékot.
Trump beszédében kiemelte azon törekvését, hogy a választások biztonságát központi politikai kérdéssé tegye a novemberi félidős választások előtt. Kijelentéseit arra használta fel, hogy ismét nyomást gyakoroljon a republikánusokra a Kongresszusban, és fogadjanak el új választói azonosítási és állampolgársági követelményeket bevezetni kívánó törvényjavaslatot. Mindezt annak ellenére, hogy régóta fennálló bizonyítékok szerint az amerikai választásokon ritka a választói csalás. A törvényjavaslat a Szenátusban demokrata ellenállás miatt elakadt – írja a Reuters.
Trump úgy fogalmaztott, hogy a nyilvánosságra hozott anyagok „megdöbbentő sebezhetőségeket tárnak fel a választási infrastruktúrában”. Sok anyag azonban ennek az ellenkezőjét mutatta, vagy egyáltalán nem kapcsolódott az amerikai választási infrastruktúrához.
Trump a beszéd elején röviden megemlítette az iráni háborút, mondván, hogy az Egyesült Államok „nagyot nyer”, miközben felsorolt számos belpolitikai eredményt, beleértve az adócsökkentéseket és a bevándorlás elleni fellépését, majd a választások biztonságára tért át.
Az elnök bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza azokat a bizalmas információkat, amelyek azt mutatják, hogy Kína illegálisan 220 millió amerikai választói adatot szerzett meg, köztük neveket, címeket és egyéb adatokat. Azt állította, hogy az amerikai hírszerző közösség tagjai szándékosan elhallgatták a Kína tevékenységének mértékéről szóló információkat.
Egy 2021-es, nem titkosított amerikai hírszerzési jelentés ugyanakkor nem talált arra utaló jelet, hogy bármely külföldi szereplő megpróbálta volna vagy sikerült volna megváltoztatnia a 2020-as elnökválasztási szavazás „bármilyen technikai aspektusát”, beleértve a szavazóregisztrációkat, a szavazólapokat, a végeredményeket vagy az eredményeket.
Ezt az értékelést John Ratcliffe, Trump akkori nemzeti hírszerzési igazgatója, jelenlegi CIA-igazgatója végezte.
A jelentés azt is megállapította, hogy Kína legalább 2008-ig visszamenőleg erőfeszítéseket tett az amerikai szavazókról, a közvéleményről, a politikai pártokról, a jelöltekről és a kormány vezető tisztviselőiről szóló információk gyűjtésére, valószínűleg azzal a céllal, hogy az anyagokat a választási eredmények előrejelzésére használják fel.
Két, az ügyhöz közel álló személy szerint az amerikai választói adatok, amelyeket Kína szerzett meg, nem voltak bizalmasak – a választói fájlokat rendszeresen megvásárolják politikai tanácsadók –, és nem voltak manipulálhatók.
A Reutersnek nyilatkozó források szerint Trump beszéde előtt néhány Fehér Ház-tisztviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Kínával kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala félrevezető lehet.
Trump Kínával kapcsolatos kemény hangvétele veszélyeztette a tavalyi költséges kereskedelmi háború után megszilárdult kapcsolatokat. Az amerikai elnök abban reménykedik, hogy szeptemberben találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel a kereskedelmi kapcsolatok javítása érdekében.
A kínai külügyminisztérium nem reagált azonnal a beszéddel kapcsolatos megkeresésre. A beszéd előtt Liu Chang, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője azt mondta: „Kína soha nem avatkozott be és soha nem is fog beavatkozni az Egyesült Államok elnökválasztásába”.
