Lemondott alsóházi képviselői mandátumáról Nigel Farage, a radikálisan EU- és bevándorlásellenes szélsőjobboldali Reform UK párt vezetője, akit az utóbbi hetekben több olyan vád ért, hogy nem jelentett be nagy összegű adományokat.
Farage - akinek pártja a legtöbb közvéleménykutatás szerint vezet a brit politikai pártok támogatottsági versengésében - keddi sajtónyilatkozatában teljesen megalapozatlannak nevezte az ellene felhozott bírálatokat, és közölte, hogy ő is indul az alsóházi képviselői helyének betöltésére kiírandó időközi választáson.
Ha ezen a választáson veszít és nem kerül vissza az alsóházba, akkor nem töltheti be pártja miniszterelnök-jelölti tisztségét sem, mivel a törvényerejű brit politikai szokásjog szerint kormányzati posztra csak parlamenti tagok pályázhatnak.
Farage ellen több parlamenti vizsgálat is folyik. Az egyik egy ötmillió fontos (csaknem 2,1 milliárd forintos) adomány ügyében kezdődött, amelyet a politikus Christopher Harborne kriptodeviza-befektetőtől kapott egy évvel a 2024-ben tartott nagy-britanniai parlamenti választások előtt.
Farage ezt nem jelentette be a választási bizottságnak, magyarázata szerint azért, mert az adomány átvételének idején még nem volt parlamenti képviselő - alsóházi mandátumát 2024-ben szerezte -, és szerinte a pénzt nem lehet bejelentésköteles politikai célú adománynak tekinteni.
A másik vizsgálat azokra a juttatásokra összpontosul, amelyeket a Reform UK párt vezetője régi támogatójától és politikai szövetségesétől, George Cottrell brit nagybefektetőtől kapott.
Cottrellt sok egyéb pénzügyi visszaélés mellett kábítószerügyekből származó pénzek tisztára mosási kísérletének vádjával 2017-ben az Egyesült Államokban börtönbüntetésre ítélték.
A Reform UK közösségimédia-csatornáján kedden közvetített beszédében Nigel Farage rendkívül indulatosan visszautasította az őt ért vádakat. Úgy fogalmazott: a sajtóban megjelent beszámolók miatt ő szenvedi el a legtöbb fizikai és verbális támadást a modernkori brit politikatörténetben, és családját is folyamatosan fenyegetik.
Farage - akit a délkelet-angliai Clacton választókerületben választottak jelentős előnnyel képviselővé 2024-ben - bejelentette, hogy ebben a helyzetben visszaadja képviselői mandátumát, de a helyére kiírandó időközi választáson indulni kíván.
A brit parlamenti szabályozás szerint azonban ha újraválasztják, az ellene indított parlamenti vizsgálatok is kötelezően újrakezdődnek.
Nigel Farage különböző politikai formációk élén évtizedeken át kampányolt azért, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból. Ez 2020-ban meg is történt, miután a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.
Farage azonban azóta is számos nyilatkozatában hangot adott annak a véleményének, hogy a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) nem megfelelő módon zajlott le, mivel szerinte Nagy-Britannia továbbra is sok szállal kötődik az unióhoz.
Nemrégiben közölte, hogy kormányra kerülése esetén megvonná a Nagy-Britanniában letelepedett európai uniós állampolgárok jogosultságát a szociális juttatások igénybevételére, mivel szerinte közülük sokkal többen vesznek igénybe ilyen juttatásokat, mint ahány brit állampolgár folyamodik hasonló kedvezményekért az Európai Unió országaiban.
Farage szerint ha az EU erre az uniós országokban élő brit állampolgárokkal szembeni ellenintézkedésekkel reagálna, „vámpolitikai megtorló lépéseket” lehetne foganatosítani az EU-val szemben.
