Félelmükről és a mindennapi életüket megnehezítő korlátozásokról számoltak be az AFP francia hírügynökségnek olyan civilek, akik a Száhel-övezeti Maliban, illetve környékén élnek dzsihadista csoportok uralma alatt vagy általuk fenyegetve. Több millió civil él ezeken a területeken.
A hírügynökség példaként említi Nioro-du-Sahel várost Mali nyugati részén, amely az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal szövetséges Dzsamáa Nuszratul-Iszlám va al-Muszlimín (JNIM) ellenőrzése alatt áll. Ennek több lakosa elmondta, hogy a dzsihadisták betiltották a világi zenét, a dohányzást és az alkoholfogyasztást, a nőknek pedig megtiltották, hogy férfirokon kísérete nélkül elhagyják otthonukat. A dzsihadisták emellett adó formájában védelmi pénzt szednek a földművesektől és a kereskedőktől.
A Mali középső régiójában lévő, szintén a terroristák kezén lévő Farabougou egyik lakosa mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a JNIM fegyveresei békén hagyják azokat, akik betartják az új törvényeket. Ráadásul nagyon hamar megoldottak olyan vitás kérdéseket a lakosok között, amelyek olykor évtizedek óta húzódtak.
Bakary Sambe, a Timbuktu Institute kutatóintézet egyik munkatársa kiemelte, hogy a térség korábban is tartotta az iszlám által előírtakat, azonban a vallás korábbi, toleráns formáját - részben az online térben tapasztalható kiemelt szerepe miatt - "felváltotta a vahhábita-szalafita irányzat".
Nigériának a Száhel-övezettől délre fekvő térségében, elsősorban Borno államban gyakoriak a Boko Haram terrorszervezet által elkövetett emberrablások.
"Az emberek már nem tudnak a földekre sem kimenni anélkül, hogy ne rettegnének, hogy meggyilkolják vagy elrabolják őket" - mondta az AFP-nek egy Abdullahi nevű helyi halász, hozzátéve, hogy a dzsihadisták "adókat" is szednek tőlük, és miután erről megegyeztek a helyi közösségek vezetőivel, senki nem mer tiltakozni.
A hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a fegyveresektől való félelem miatt egyre több környékbeli település válik lakatlanná, az emberek a térség nagyvárosaiba, például Maiduguriba menekülnek, ahol azonban sokuk nem talál megélhetést.
Az AFP szerdán közzétett beszámolójában felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi tíz évben olyan nagy mértékben nőtt az aktivitása a környékbeli terrorcsoportoknak, elsősorban a Boko Haramnak és a JNIM-nek, hogy mára a Száhel-övezet vált a globális dzsihadista mozgalmak epicentrumává.
Nemrég közzétett ENSZ-jelentések szerint a Nyugat-Afrikában aktív dzsihadista csoportok száma akár 20 ezer körül is lehet már.
Az AFP-nek a világ konfliktusait dokumentáló amerikai ACLED (Armed Conflict Location and Event Data) civilszervezet adataira hivatkozó beszámolója szerint a terroristák 2020 óta megduplázták támadásaik számát a régióban. Héni Nsaibia, az ACLED Nyugat-Afrikával foglalkozó elemzője figyelmeztetett, hogy ezek a dzsihadista csoportok mára egészen nagy területen váltak képessé akciókat végrehajtani és aláásni az államhatalmat az egyes országok elzártabb térségeiben.
Az Egyesült Államok haderejének Afrikai Parancsnokságát (AFRICOM) vezető Dagvin Anderson tábornok rámutatott arra, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vezetősége jelenleg már afrikaiakból áll, "miután Afrika lett a globális terrorizmus központja, az al-Kaida gazdasági motorja pedig a Száhel, ahonnan dollármilliók folynak be hozzá zsarolásból, emberrablásból és más törvénytelen tevékenységekből".
Az elsősorban Burkina Faso, Niger és Mali hármashatára térségében aktív Iszlám Állam saját állítása szerint az idei év elején globálisan elkövetett akcióinak 86 százaléka Afrikában történt, ami kétszerese a 2024-es aránynak.
Jóllehet a Száhel-övezet országaiban korábban mind az Egyesült Államok, mind Franciaország állomásoztatott katonákat a terrorizmus elleni küzdelem céljából, az utóbbi években az övezet államait irányító junták felmondták szerződéseiket Washingtonnal és Párizzsal, és ezzel egy időben szorosabbra fűzték a kapcsolataikat Oroszországgal.
