Külföld
Zelenszkij azzal fenyegetőzik, hogy megtámadja Belaruszt
Az ukrán elnök egyhetes határidővel ultimátumot adott Kijevbek, hogy szerelje le az orosz drónokat irányító berendezéseket
Volodimir Zelenszkij múlt pénteken egyhetes határidővel ultimátumot adott Belarusznak, hogy szerelje le az ukrán határon található drónokat irányító berendezéseket, amelyeket állítása szerint Minszk az orosz drónok pontos célzására használ. Az ukrán elnök hozzátette: ha Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök nem cselekszik, akkor majd az ukrán hadsereg fogja ezt a feladatot megoldani.
Lukasenka többször is kijelentette, hogy Belarusznak nincs szándékában háborúba bocsátkozni egyetlen ország ellen sem, és „senkit sem fenyeget”. Zelenszkij azonban erre úgy reagált, hogy „nincs szükség üres szavakra”, és burkoltan megfenyegette Lukasenkát.
Akár támadást is intézhet országa olajfinomító infrastruktúrája ellen.
Az elmúlt hetekben Zelenszkij többször is azzal vádolta Beloruszt, hogy jelentős fenyegetést jelent, és egy lehetséges ukrán megelőző csapásra figyelmeztetett. Az év elején az ukrán pilóta nélküli erők parancsnoka arról beszélt, hogy Kijev mintegy 500 potenciális katonai és logisztikai célpontot azonosított Belarusz-szerte.
Az utóbbi időben Belarusz az információs feszültség középpontjába került. Egyrészt Alekszandr Lukasenka elnök többször is kijelentette, hogy a fehérorosz hadsereg nem fog közvetlenül részt venni az ukrajnai háborúban.
Nyilvános beszédeiben hangsúlyozta, hogy Belarusz népe nem akar mások akaratának „ágyútöltelékévé” válni.
Határozottan elutasította annak lehetőségét, hogy állampolgárait a frontvonalra küldje, teljesen elfogadhatatlannak nevezve azt, és hangsúlyozva, hogy Belarusz túl sok háborút szenvedett el történelme során.
Lukasenka azonban, bár tagadta a konfliktusban való közvetlen érintettségét, nem hagyott kétséget az Oroszországgal kötött szövetsége iránti elkötelezettsége felől.
Többször is megerősítette, hogy Belarusz továbbra is Oroszország rendíthetetlen katonai szövetségese, amely készen áll megvédeni saját és szövetségesei területét, ha veszély éri őket.
Ez leginkább a közös nukleáris gyakorlatokban és az orosz rakétarendszerek, például az Oresnyik és a szuperromboló bombák Beloruszba telepítésében mutatkozik meg.
A fordulópont, amely Belarusz feltételezett konfliktusba való bevonását, valamint Minszk azonnali válaszadását valódi ürügyé tette, egy sokkoló esemény volt, amely mindkét országban felháborította a közvéleményt.
Június 17-én egy ukrán drón megtámadott egy belorusz ifjúsági labdarúgó-csapatot szállító buszt az oroszországi Brjanszki régióban – amiről az Euronews is beszámolt.
A támadásban a gyerekekre felügyelő nő meghalt, nyolc másik ember, köztük hat gyermek megsebesült.
A tragikus eseményt követően Zelenszkij a fent idézett nyilatkozatot adta ki. Az ukrán elnök fenyegetődzésében erős ellentmondás, hogy a gyerekeket szállító buszt jelen bizonyítékok szerint ukrán drón támadta meg, bár ezt Kijev cáfolta.
Zelenszkij ultimátuma és a gyerekeket szállító busz elleni támadás erős politikai és érzelmi légkört teremtett, ami potenciálisan megtorló lépésekre kényszerítheti Belaruszt a hazai közvélemény nyomására. A hideg katonai számítások és a helyzet sebezhetőségének felmérése Lukasenka elnököt rendkívüli óvatosságra kényszerítheti.
A mostani ultimátumszerű ukrán kijelentések mögött nem feltétlenül a háború kiszélesítésének szándéka áll, hanem annak jelzése: Belarusznak nagy árat kell fizetnie, ha nyílt katonai támogatást ad Oroszországnak – írta a Reuters.
Kijev valójában nem akar új frontot. Belarusz közvetlen hadba lépése Ukrajnának katonailag és politikailag is plusz teher lenne. Zelenszkij korábban többször azt mondta, hogy Ukrajnának nincs szándéka megtámadni Belaruszt, és azt szeretné, hogy Minszk ne lépjen be a háborúba.
Viszont a folyamatos retorikai ellentmondás – a békekezdeményezések szembeállítása a katonai erő fitogtatásával – egy erős instabilitást hoz létre Belarusz körül, amelynek kezelése nem biztos, hogy minden esetben sikeres lehet.
