A bejelentéssel, a miniszterelnök egy jelentős adóemelést is kilátásba helyezett. Vajon a kormány valóban új lehetőséget teremt a magyar kisvállalkozásoknak vagy az adóemelés részben el is veszi azt, amit a könnyítésekkel adna?
Egyetlen döntés, amely százezrek életét változtatta meg
A KATA 2013-as bevezetése az Orbán-kormány egyik legsikeresebb kisvállalkozói intézkedése volt. Az egyszerű, kiszámítható és kedvező adózás sok magyar számára tette lehetővé, hogy saját vállalkozást indítson, önálló jövedelemhez jusson, vagy főállása mellett kiegészítő tevékenységet folytasson.
A havi 50 ezer forintos főállású adó és a viszonylag egyszerű adminisztráció különösen vonzó volt azok számára, akik nem rendelkeztek jelentős tőkével, alkalmazottakkal vagy kiterjedt vállalkozói infrastruktúrával. A rendszerben fodrászok, informatikusok, tanácsadók, könyvelők, oktatók, művészek és különböző szolgáltatók százezrei találták meg a boldogulás lehetőségét.
Aztán 2022-ben az Orbán-kormány radikálisan megváltoztatta a szabályokat.
A hivatalos indoklás szerint egyre több munkáltató használta a KATA-t a hagyományos munkaviszony kiváltására. A munkáltatói járulékterhek megkerülésével működő, úgynevezett bújtatott foglalkoztatás valóban versenytorzító hatással járt és csökkentette a költségvetés bevételeit.
A kormány azonban nem kizárólag a visszaélésekkel szemben lépett fel. Az új szabályozás gyakorlatilag minden olyan vállalkozót kizárt a rendszerből, aki cégeknek vagy más szervezeteknek is számlázott. A mellékállású KATA lehetősége szintén megszűnt.
A döntés így a tisztességesen működő vállalkozók jelentős részét is sújtotta.
A GKI Gazdaságkutató 2026 júniusában közzétett elemzése szerint a „katások” száma a szigorítást követően mintegy 444 ezerről 145 ezerre esett vissza. Körülbelül 35 ezer katás vállalkozás megszűnt, további 264 ezer pedig más adózási formára tért át. Bár az utóbbiak nem feltétlenül hagytak fel tevékenységükkel, sokuknak magasabb költségekkel, összetettebb adminisztrációval és új gazdasági feltételekkel kellett szembenézniük.
A vállalkozóknak ráadásul rendkívül rövid idő állt rendelkezésükre az átálláshoz. A 2022 júliusában elfogadott szabályok már szeptember 1-jén hatályba léptek.
Most visszatérhet az, amit négy éve elveszítettek a vállalkozók
Magyar Péter miniszterelnök szeptember 26-án, szolnoki országjárásán jelentette be, hogy a Tisza-kormány a KATA széles körű kiterjesztésén dolgozik. A tervek szerint ismét lehetővé tennék, hogy a kis-adózók ne kizárólag magánszemélyeknek, hanem cégeknek és szervezeteknek is számlázhassanak.
A kedvezményes adózást újra választhatnák a főállásuk mellett vállalkozók, a nyugdíjasok és az egyetemisták is, valamint az éves bevételi határt a jelenlegi 18 millió forintról 19 millió forintra emelnék.
A GKI júniusi elemzése szerint a KATA kiterjesztése akár 300–350 ezer vállalkozót érinthetne közvetlenül, a meglévő katásokkal együtt. A kormány korábbi terveiben 2027. január 1-je szerepelt az új rendszer bevezetésének időpontjaként, a végleges jogszabály azonban még nem született meg.
A legfontosabb kérdés az, hogy mindez mit jelenthet a magyar vállalkozóknak és családjaiknak.
Nemcsak a vállalkozók, hanem a családok is nyerhetnek
A KATA visszaállításának egyik legjelentősebb társadalmi hatása az lehet, hogy sokan ismét lehetőséget kapnak az önálló boldogulásra.
Egy gyermekét nevelő édesanya, aki részmunkaidőben szeretne vállalkozni, egy nyugdíjas, aki korábbi szakmai tudásával egészítené ki a jövedelmét, vagy egy fiatal, aki tanulmányai mellett építené fel első vállalkozását, egyaránt nyertese lehet a változásnak.
A kedvezményes adózás visszaállítása csökkentheti a vállalkozásindítás pénzügyi kockázatát. Ez különösen azok számára fontos, akik kezdetben még nem rendelkeznek állandó megrendelőkkel és kiszámítható bevétellel.
A cégeknek történő számlázás újbóli engedélyezése pedig sok vállalkozó előtt nyithatja meg ismét a piacot. Egy szabadúszó vállalkozó többfelé dolgozhatna, egy informatikus több vállalat megbízását is elvállalhatná, egy tanácsadó vagy könyvelő pedig ismét egyszerűbb adózási feltételek mellett szolgálhatná ki vállalkozói ügyfeleit.
A kiszámíthatóbb adózás lehetőséget teremthet arra, hogy a vállalkozók több pénzt fordítsanak fejlesztésre, képzésre, eszközbeszerzésre vagy családjuk megélhetésére.
A változtatás a legális munkavégzést is ösztönözheti. Ha az adózás egyszerű és megfizethető, kisebb lehet a motiváció arra, hogy valaki bejelentés nélkül végezzen alkalmi munkát. Mindez a gazdaság egészére is kedvező hatást gyakorolhat.
Van azonban egy komoly probléma: a kormány adót is emelne
A szeptemberi bejelentésnek van egy olyan eleme, amely már korántsem váltott ki egyöntetű lelkesedést.
Magyar Péter ugyanis egyértelművé tette, hogy a KATA kiterjesztésével együtt a havi tételes adót is emelni kell. Ez akár egyetlen jelentős emeléssel, akár két kisebb lépésben is megvalósulhat.
A miniszterelnök azzal indokolta a tervezett változtatást, hogy rendezni kell a kisadózók társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságát.
Fontos ugyanakkor tisztázni, hogy a katások jelenleg sem maradnak teljesen ellátás és nyugdíjjogosultság nélkül. A főállású kisadózók biztosítottnak minősülnek, azonban a havi 50 ezer forintos befizetéshez mindössze 108 ezer forintos ellátási alap kapcsolódik.
Ez kedvezőtlenül befolyásolja a táppénz összegét és a későbbi nyugdíjat is.
A magasabb társadalombiztosítási ellátás tehát valóban indokolhatja a rendszer átalakítását. Az viszont korántsem mindegy, hogy ennek költségeit milyen mértékben hárítják át a vállalkozókra.
Egy kisebb bevételű szolgáltatónak már havi 20 ezer forintos többletadó is évi 240 ezer forintos többletkiadást jelentene. Ez csupán szemléltető példa, hiszen a kormány egyelőre nem közölte az új adó összegét.
Különösen azok a jelenlegi katások kerülhetnek kedvezőtlen helyzetbe, akik eddig is megfeleltek a szigorúbb szabályoknak és kizárólag magánszemélyeknek dolgoztak. Ők a jogosultság kiterjesztéséből nem feltétlenül részesülnek új előnyben, a megemelt adót azonban nekik is fizetniük kellene.
A kormány tehát könnyen olyan helyzetet teremthet, amelyben a korábban kizárt vállalkozók valóban jobban járnak, miközben a jelenleg is katázók egy részének növekednek a terhei.
Az egymillió forintos emelés valóban elegendő?
A tervezett módosítás másik vitatható eleme az éves bevételi értékhatár 18 millióról 19 millió forintra történő növelése. Ez mindössze 5,6 százalékos emelést jelent.
A vállalkozók ugyanakkor az elmúlt években jelentős költségnövekedéssel szembesültek. Drágultak az alapanyagok, az energiaköltségek, a bérleti díjak, a szolgáltatások és sok esetben a vállalkozás működtetéséhez szükséges eszközök is.
Egy vállalkozás árbevételének emelkedése ezért önmagában nem jelenti azt, hogy a tulajdonos tényleges jövedelme is nőtt. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy az új bevételi értékhatár megfelelő mozgásteret biztosít-e a kisebb vállalkozásoknak.
Külön kérdés, hogy a KATA 19 millió forintra tervezett értékhatára hogyan illeszkedik az alanyi áfamentesség jelenlegi, évi 20 millió forintos határához. A két szabályozás ugyanis eltérő adókötelezettségekre vonatkozik, ezért nem kezelhető azonosként.
A gazdaság is profitálhat a vállalkozások megerősödéséből
A KATA újranyitása nemcsak az egyéni vállalkozók, hanem a kisebb és közepes vállalatok számára is előnyös lehet.
Ha ismét egyszerűbb feltételekkel bízhatnak meg katás alvállalkozókat, rugalmasabban szervezhetik meg a munkájukat és könnyebben juthatnak speciális szaktudáshoz.
Egy kisebb vállalkozásnak például nem feltétlenül éri meg teljes munkaidőben informatikust, marketingest vagy más szakembert alkalmaznia. Külső vállalkozó bevonásával viszont gazdaságosan veheti igénybe ezeket a szolgáltatásokat.
A kedvezőbb vállalkozási környezet a helyi gazdaságot is élénkítheti. Több szolgáltató, több megrendelés és több önálló jövedelemszerzési lehetőség jelenhet meg.
A gazdasági előnyök azonban csak akkor érvényesülhetnek tartósan, ha az új szabályozás valóban megakadályozza a bújtatott foglalkoztatást és nem ösztönzi a munkáltatókat a munkaviszony vállalkozói szerződéssel történő helyettesítésére.
A munkavállalói jogok védelme és a tisztességes vállalkozói verseny egyaránt alapvető követelmény.
A legfontosabb kérdés: végre kiszámítható lesz a vállalkozók jövője?
A 2022-es KATA-szigorítás egyik legsúlyosabb következménye az volt, hogy sok vállalkozó elveszítette a hosszú távú tervezés lehetőségét.
Egy vállalkozás ugyanis nem néhány hónapra jön létre. A tulajdonos beruház, ügyfélkört épít, szerződéseket köt és gyakran családja teljes megélhetését a vállalkozásából biztosítja.
Ha az adózási feltételek egyik napról a másikra alapvetően megváltoznak, az nem csupán gazdasági nehézséget, hanem egzisztenciális bizonytalanságot is okozhat.
A Tisza-kormány most lehetőséget kapott arra, hogy kijavítsa a korábbi szabályozás hibáit. A céges számlázás visszaállítása, a mellékállású vállalkozók újbóli bevonása és az adminisztráció egyszerűsítése valódi előrelépést jelenthet.
A várható adóemelés azonban komoly próbatétel lesz a kormány számára.
Olyan egyensúlyt kell kialakítania, amely biztosítja a tisztességes közteherviselést és a megfelelő társadalombiztosítási jogosultságokat, de közben nem veszi el a legkisebb vállalkozók versenyképességét.
Az új KATA sikere nem azon múlik majd, hogy hányan választhatják ezt az adózási formát, hanem azon, hogy a vállalkozók a befizetett adók után mennyi pénzből tudnak megélni és milyen biztonságban tervezhetik a jövőjüket.
Mert a magyar gazdaság egyik legfontosabb értéke az a több százezer ember, aki saját munkájával, tudásával és vállalkozásával teremt értéket. Ők nem kiváltságot kérnek, hanem megfizethető adózást, kiszámítható szabályokat és annak lehetőségét, hogy tisztességes munkából tisztességesen megélhessenek.
A Magyar Péter által bejelentett KATA-reform akkor lesz valódi siker, ha nem csupán újabb adóbevételt teremt a költségvetésnek, hanem végre a magyar vállalkozók és családjaik anyagi biztonságát is megerősíti.
