Külföld
Amikor elsötétül a világ: mivel járhat az internet és az áramszolgáltatás összeomlása?
Iránban 2026 februárja óta korlátozzák a nemzetközi internetes hálózatokhoz való hozzáférést. A teheráni vezetés az amerikai–izraeli támadást követően, nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva vezette be az intézkedést. A korlátozás nem a teljes internet leállítását jelenti: a belföldi hálózatok, az állami infrastruktúra és a banki rendszerek tovább működnek, ugyanakkor a globális platformok jelentős része elérhetetlenné vált.
Iránban egyébként már korábban is korlátozták több nemzetközi platform – köztük a Facebook, az X, a YouTube és időszakosan az Instagram – használatát. A NetBlocks szerint a 93 milliós ország lakosságának jelentős része gyakorlatilag elszakadt a globális internettől.
A korlátozások komoly gazdasági következményekkel jártak.
Számos vállalkozás bevétele csökkent, mivel az online kereskedelem, a reklámtevékenység és az értékesítés jelentős része nemzetközi platformokon keresztül zajlik. Az exportőrök és a nemzetközi kapcsolattartásra támaszkodó cégek működése is nehezebbé vált.
A társadalmi és pszichológiai hatások szintén jelentősek. Iránban több szakember arról számolt be, hogy az online terápiás kapcsolatok megszakadása, valamint a külföldön élő családtagokkal való kommunikáció ellehetetlenülése különösen súlyosan érintette a mentális problémákkal küzdő embereket. A korlátozások az oktatásra is hatással vannak, mivel beszűkült a nemzetközi tudásforrásokhoz való hozzáférés.
Még súlyosabb következményekkel járhat azonban az elektromos áramszolgáltatás leállása.
Erre szolgált példaként a 2025. április 28-i spanyolországi és portugáliai áramszünet, amely Dél-Franciaország egyes részeit is érintette. A hivatalos közlések szerint a hálózat kapacitásának mintegy 60 százaléka öt másodperc alatt omlott össze egy gyors feszültségingadozás és műszaki hiba következtében.
Az áramszünet 10–16 órán keresztül tartott, és jelentős fennakadásokat okozott. Leálltak a metrók és a vasúti közlekedés egy része, több tízezer utast kellett kimenteni a szerelvényekből. A repülőtereken és a közlekedési csomópontokban fennakadások alakultak ki, miközben a mobilhálózatok és az internet működése is akadozott vagy teljesen megszűnt.
Több térségben a bankkártyás fizetés sem működött, az ATM-ek és elektronikus fizetési rendszerek részben leálltak. Számos üzlet, étterem, benzinkút és szerviz ideiglenesen bezárt. A kórházak tartalék generátorokra álltak át.
Sajtójelentések szerint legalább nyolc ember halála közvetve összefüggésbe hozható az áramszünettel.
Hasonlóan súlyos esemény történt Argentínában 2019. június 16-án, amikor az ország történetének egyik legnagyobb áramszünete következett be. Az áramkimaradás gyakorlatilag az egész országot érintette, valamint Uruguay nagy részére és Paraguay egyes területeire is kiterjedt. Körülbelül 48 millió ember maradt áram nélkül.
A hivatalos vizsgálatok szerint az argentin nagyfeszültségű hálózat hibája, valamint egy rosszul kezelt hálózati művelet és egy védelmi rendszerhiba láncreakciót indított el, amely az országos rendszer összeomlásához vezetett.
A közlekedési és kommunikációs problémák mellett Argentínában közbiztonsági következmények is jelentkeztek.
A sajtóbeszámolók szerint egyes bűnözői csoportok kihasználták, hogy a telefonos kommunikáció akadozott, a térfigyelő kamerák pedig nem működtek. Több helyen fosztogatások történtek, ami egyes térségekben önkéntes polgári védelmi szerveződések kialakulásához vezetett.
Az iráni, spanyol és argentin példák azt mutatják, hogy az internet- és áramszolgáltatás kiesése nem csupán technikai probléma. A gazdaság, a közlekedés, az egészségügy, a kommunikáció és a közbiztonság működése is gyorsan sérülékennyé válhat, ha ezek az alapvető rendszerek hosszabb időre leállnak.
