Putyin „adományokat” kér: ​​Oligarchák finanszírozzák a drága háborút Ukrajnában

Vlagyimir Putyin nem az ukrajnai kivonulásra, hanem a további háborúhoz szükséges több pénzre támaszkodik. Ennek finanszírozására most nyíltan Oroszország szupergazdagjainak vagyonához nyúl. A Telegraph szerint az elnök márciusban egy csoport oligarchát hívott meg egy zártkörű találkozóra a Kremlbe.

Ott nyomást gyakorolt ​​rájuk, hogy nagy "adományokat" tegyenek, mert Oroszország addig szándékozik folytatni a háborút, amíg a teljes keleti Donbász orosz ellenőrzés alá nem kerül. A jelentés szerint Kijev azon elutasítása, hogy önkéntesen kivonuljon az ipari régióból az amerikai közvetítésű tárgyalások feltételeként, Putyin indoklását szolgáltatta egy új offenzívára.

Az oligarchák fizetnek – és tudják, mit jelent a „nem”. A milliárdos, Szulejman Kerimov, egy szigorúan szankcionált bányászati ​​és pénzügyi mágnás, már 100 milliárd rubelt ígért – ami körülbelül 1 milliárd eurónak felel meg – írja a Telegraph. Oleg Deripaszka, Oroszország egykor leggazdagabb embere és az energia- és fémipar jelentős vállalkozója is ígéretet tett a hozzájárulásra.

Hivatalosan persze más a helyzet. A Telegraph szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tagadta, hogy Putyin pénzt kért volna. Egy meg nem nevezett oligarcha „nagyon nagy összeget” fizetett „saját kezdeményezésére”. Sok vállalat kötelességének tekinti, hogy kifejezze háláját, mert sikerük szorosan összefügg az állammal – állítja Peszkov.

A "Telegraph" sokkal durvább képet fest az orosz valóságról: Azok az oligarchák, akik a 2022. februári invázió kezdete után eltávolodtak Putyintól, kisajátítással vagy száműzetéssel néznek szembe. Akik hűségesek maradtak, jövedelmező szerződéseket kaptak, és mélyen beágyazták magukat a fegyveriparba.

A "Telegraph" szerint Moszkva ma bruttó hazai termékének több mint 7 százalékát költi védelemre – jelentősen többet, mint bármely nagyobb európai ország. 2025-re 13,5 billió rubelt különítettek el a hadseregre, ami körülbelül 145 milliárd eurónak felel meg.

A költségvetési hiány önmagában 2026 januárjában és februárjában már meghaladta az eredetileg az egész évre előrejelzett hiány 90 százalékát.

Ennek ellensúlyozására a kormány a The Guardian szerint 22 százalékra emelte a hozzáadottérték-adót (ÁFA). Ez várhatóan további 600 milliárd rubelt (körülbelül 6 milliárd eurót) generál három év alatt. Ezenkívül 2023-ban a nagyvállalatoknak 10 százalékos különadót kellett fizetniük a többletnyereségre, ami körülbelül 320 milliárd rubelt (körülbelül 3,5 milliárd eurót) gyűjtött az államnak.

Olajmilliárdok, adóemelések, és mégis egy üres malacpersely

Ugyanakkor Oroszország jelenleg hatalmas profitot termel a közel-keleti háborúból. A Telegraph szerint az orosz olaj iránti nagy kereslet napi körülbelül 570 millió fontot – nagyjából 670 millió eurót – hoz. Ennek ellenére a kormány a civil kiadások 10 százalékos csökkentését fontolgatja.

A Guardian szerint maga Putyin is óvatosságra int. Azt mondta, kísértésbe esünk, hogy „elpazaroljuk” a többletprofitot – például osztalékok vagy további kormányzati kiadások formájában. „Óvatosnak kell maradnunk” – mondta állítólag. A piacok „ma az egyik, holnap pedig a másik irányba lendülhetnek”.