Egy amerikai egyetemista kezdeményezte, 1990-ben vált világmozgalommá a Föld napja, amelyhez hazánk az elsők között csatlakozott. A közös felelősségre, bolygónk megóvására számos programmal hívják fel a figyelmet a ma.
Az első Föld napján, 1970-ben huszonötmillió amerikai emelte fel a szavát a természetért. Húsz évvel később Denis Hayes, az ötletgazda és barátai világmozgalommá alakították kezdeményezésüket, hogy felhívják a figyelmet az ipari szennyezés, az őserdők irtása, a sivatagok terjeszkedése, az üvegházhatás, a túlnépesedés, valamint a veszélyes hulladékok szennyezése okozta káros következményekre. A Föld napja – április 22 – hazánkban az elsők között honosodott meg. A felhívásra hozták létre itthoni környezetvédők a ma is működő Föld Napja Alapítványt, amely jelentős szerzők környezeti témájú könyveit is megjelenteti.
A hazai földnapi mozgalom 2010-ben volt húszéves. Bár az alapítvány pozitívumként sorolja fel a szelektív hulladékgyűjtés elterjedését, a kerékpárút-építéseket és a napkollektorok telepítését, bőven van teendőnk bolygónkért, és erre egyetlen nap kevés.
Tegnap V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára Farmoson egy földnapi rendezvényen felhívta a figyelmet arra, hogy a vízi élőhelyek mutatják meg a legjobban és leggyorsabban a környezet változásait. Erre példaként hozta, hogy a hetvenes évekhez képest harmadával csökkent a vizes élőhelyek növényi és állati populációja. Az államtitkár szavai szerint hazánk egyre többet áldoz környezetvédelemre.
A Föld napján számos programot szerveznek országszerte, ezek listája az alapítvány honlapján is elérhető. A Fővárosi Állat- és Növénykert többnapos rendezvényt tart. Tifani, a négy hónapos pingvinfióka bemutatásával tegnap vette kezdetét a Föld Fesztivál, amelyen bemutatkozik például a Duna-Ipoly Nemzeti Park élővilágával, és az érdeklődők alternatív energiaforrásokkal is megismerkedhetnek.
