A dél-spanyolországi Andalúziában tíz nap után stabilizálták a nagy kiterjedésű, mintegy 38 ezer hektárt felperzselő erdőtüzet - jelentette be Juan Manuel Moreno tartományi elnök vasárnap Huelvában.
A régió vezetőjének tájékoztatása szerint a hatóságok engedélyt adtak arra, hogy a környező 11 településre visszatérhessen az elővigyázatosságból kitelepített lakosság, több mint négyszáz ember.
Mint mondta, a tűz miatt korábban elrendelt riasztási fokozatot mérsékelték, így a katonai vészhelyzeti egységet (UME) kivonják a további munkálatokból. A tűzoltók tovább dolgoznak a lángok oltásán és a már eloltott területek hűtésén.
Moreno figyelmeztetett: a tűz teljes eloltása akár hetekig is eltarthat, ezért fokozott óvatosságot kért a helyiektől.
Spanyolország több tartományban is küzdenek az erdőtüzekkel; az aragóniai Huesca térségében több mint 16 ezer hektárnyi terület égett le hétfő óta.
A tűzoltóknak már sikerült biztosítaniuk a tűz által határolt terület nagy részét.
A hadsereg közreműködésével mintegy ezer ember dolgozik folyamatosan, köztük száz francia tűzoltó is, akik 16 tűzoltóautóval és egy helikopterrel érkeztek.
Egyelőre nem térhet haza az a mintegy ezer ember, akit 19 településről evakuáltak a tűz miatt.
A tűz okozásával egy férfit gyanúsítanak, akit őrizetbe vettek a hatóságok.
Az ország nyugati felében, a portugál határnál, Zamora közelében keletkezett tűz 70 százalékát már sikerült ellenőrzés alá vonniuk a tűzoltóknak. A lángok azonban átterjedtek Portugália területére is.
A hatóságok vizsgálják a tűz keletkezésének okát, mivel egyszerre több ponton is fellobbantak a lángok. A szakemberek első véleménye szerint gyújtogatásról lehet szó, amelyre már több alkalommal is volt példa a nyár folyamán ebben a térségben.
Spanyolországban az év kezdete óta mintegy 200 ezernyi hektárnyi területet érintettek az erdőtüzek, hatszor többet, mint 2025-ben ugyanebben az időszakban. Ebben az évben eddig 40 jelentős erdőtüzet regisztráltak, míg tavaly ilyenkor a számuk 15 volt.
Július elején az Almería közelében keletkezett tűzben 13 ember halt meg, köztük hét brit és három belga állampolgár.
Aknaveszély nehezíti egy erdőtűz oltását Bihac közelében
Erdőtűz ütött ki vasárnapra virradóra a bosznia-hercegovinai Bihac közelében fekvő Pljesevica-hegységben, az oltást azonban jelentősen nehezíti, hogy a lángok elaknásított területen terjednek, ezért a tűzoltók nem közelíthetik meg közvetlenül a tűzfészket - közölte az N1 regionális hírcsatorna.
A tűzoltók biztonságos helyekről igyekeznek megakadályozni a lángok továbbterjedését, egy korábban kialakított erdei úton próbálják elvágni a tűz útját.
Beco Behrem, a bihaci tűzoltóegység műszakvezetője közölte: a bosznia-hercegovinai aknamentesítési központ (BHMAC) és a tűzszerészek utasítása alapján a tűzoltók nem léphetnek be az egykori zeljávai katonai repülőtér felőli, aknaveszélyes területre. Emiatt meg kell várniuk, amíg a tűz olyan területre ér, amely már biztonságosan megközelíthető.
A lángok a horvát határ irányába terjednek, ezért értesítették a horvátországi Korenica tűzoltóit is, akik szükség esetén a határ túloldaláról avatkoznak be.
Bosznia-Hercegovinában továbbra is jelentős veszélyt jelentenek az 1992-1995-ös háborúból visszamaradt aknák. A legjelentősebb aknavonal az ország két entitásának, a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a határán húzódik. Ezen a területen mintegy 93 ezer ember él.
A bosznia-hercegovinai aknamentesítési központ adatai szerint a háború befejezése óta 1781 ember szenvedett aknabalesetet, közülük 624-en életüket vesztették. A háború végén mintegy 4200 négyzetkilométer, az ország területének 8,2 százaléka számított aknákkal szennyezettnek vagy aknaveszélyesnek. Ez a terület 2026 januárjára 774,69 négyzetkilométerre, Bosznia-Hercegovina területének 1,51 százalékára csökkent.
Kecskékkel védekeznének az erdőtüzek ellen Dalmáciában
A kecskék ellenőrzött legeltetése is segíthetne az erdő- és bozóttüzek megelőzésében Dalmáciában, mivel az állatok a nehezen megközelíthető karsztvidékeken jelentősen csökkenthetik a könnyen lángra kapó aljnövényzet mennyiségét - írta a Slobodna Dalmacija című horvát napilap vasárnap.
A kecskék füvet, gyomokat, cserjéket és fiatal hajtásokat fogyasztanak, így olyan köves, meredek területeken is ritkíthatják a növényzetet, ahol gépekkel nehéz vagy lehetetlen elvégezni a bozótirtást. A hosszú, száraz időszakokban éppen ez az aljnövényzet válik az erdőtüzek egyik legfontosabb éghető anyagává.
A kecsketartásnak nagy hagyománya volt a dalmáciai karsztvidéken, 1954-ben azonban az akkori jugoszláv hatóságok olyan szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag megtiltották a kecskék tartását és legeltetését. Az intézkedést az erdők védelmével indokolták, mert úgy vélték, hogy az állatok túlzott legelése és rágása károsítja a növényzetet, és akadályozza az erdők megújulását. A kecskeállomány ezt követően nagyrészt eltűnt Dalmáciából, és később sem érte el korábbi nagyságát.
Az állatok eltűnésével ugyanakkor megszűnt a növényzet karbantartásának egyik hagyományos módja is. A dalmáciai területek elbozótosodása azonban nem vezethető vissza kizárólag a kecsketartás korlátozására: ehhez hozzájárult a mezőgazdasági területek elhagyása, a vidéki térségek elnéptelenedése, a földhasználat megváltozása és az éghajlatváltozás is.
A kontrollált legeltetés nem helyettesítené a tűzoltókat, a tűzvédelmi utakat, a légi tűzoltást vagy a növényzet gépi eltávolítását, hanem megelőző szerepet tölthetne be - olvasható a Slobodna Dalmacija cikkében. A módszer alkalmazásához szakmai felügyeletre lenne szükség, egyebek mellett meg kellene határozni a legeltetésre kijelölt területeket, az állatok számát és a legeltetés időtartamát, valamint gondoskodni kellene a talaj, az erdők és a biológiai sokféleség védelméről.
A horvát jogszabályok jelenleg lehetővé teszik az állami tulajdonban lévő erdőterületek egy részének legeltetési célú bérbeadását. A 2026 márciusa óta hatályos szabályozás szerint ilyen területeket nyilvános pályázaton legfeljebb tíz évre lehet bérbe venni. A legeltetés tehát nem tiltott, az állatokat azonban nem lehet engedély nélkül állami erdőterületre hajtani.
