Kína újabb fontos lépést tett űrprogramjában: legfejlettebb hordozórakétájukkal, a Hosszú Menetelés 3C-vel tegnap sikeresen fellőttek a szecsuani Hszicsang űrközpontból egy legénység nélküli kísérleti űrjárművet, amely a tervek szerint háromszáznyolcvanezer kilométeres távolságban egy félkört tesz a Hold körül, majd visszatér.
A teszt a kínai holdprogram következő főszereplője, a Csang’o–5 holdszonda 2017-ben esedékes misszióját készíti elő.
Feladata az adatok begyűjtése, műszaki berendezéseinek próbája, navigációs, irányítási rendszerének és hőpajzsának a tesztje. Visszafelé megközelítően másodpercenként tizenegy kilométeres sebességgel közelíti meg a Föld légkörét, majd Belső-Mongóliában landol.
Az európai űrkutatásban szintén előrelépés történt. A Berni Egyetem csütörtökön azt közölte, hogy a Csurjumov-Geraszimenko üstökös csóvájában meglepően sokféle molekulát észlelt az égitestet kísérő Rosetta űrszonda. Az üstökös szaga erősen átható, benne a Nap hőjétől felszabaduló gázok miatt záptojás-, ecet- és istállószag és édeskés illatok keveréke adja a Csurjumov „parfümjét” – közölte a svájci egyetem, ugyanakkor hangsúlyozták: bármilyen büdös is az üstökös, tudományos szempontból rendkívül jelentős a Naprendszert alkotó anyagok eredetének, a Föld létrejöttének és az élet eredetének a vizsgálatához.
Több mint egy évtizedes vándorlás után a Rosetta űrszonda augusztus elején állt pályára az üstökös körül. Novemberben leszáll az üstökös magján a Philae nevű robotlaboratórium, ami az első ilyen jellegű manőver lesz az űrkutatás történetében.
