HIRDETÉS

Tömeges orosz rakétatámadás érte Kijevet és ukrán vasútállomásokat

A krími híd megrongálása után Moszkva komoly választ adott

Oroszország-Ukrajna
  • 2026.11.20. - 13:11
Kijev légitámadás rakétatámadás dróntámadás
Tűzoltók dolgoznak egy megrongálódott hídon az orosz csapásokat követően KijevbenAFP/Tetiana Dzhafarova

Oroszország péntekre virradó éjjel tömeges rakéta- és dróntámadást indított Kijev és több ukrán régió – köztük vasútállomások – ellen, néhány nappal azután, hogy Ukrajna súlyosan megrongálta a stratégiai fontosságú krími hidat. A csapásokban legkevesebb nyolcan meghaltak, a fővárosban három hidat lezártak, Lengyelország pedig közölte, hogy egy orosz cirkálórakéta a területére csapódott be.

Oroszország éjszaka Kijevben és vasútállomások ellen indított támadást, néhány nappal azután, hogy Ukrajna súlyosan megrongálta a stratégiailag fontos krími hidat.

Ballisztikus rakéták találtak el három hidat a fővárosban egy országos támadás során, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború eddigi „egyik legsúlyosabb csapásának” nevezett, és amely legalább nyolc halálos áldozatot követelt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök megtorlással fenyegetőzött a krími híd elleni támadás miatt, amelyet a Kreml Oroszország és a megszállt félsziget összekötésére épített.

HIRDETÉS

A legutóbbi orosz légicsapások egybeestek a háború lezárásáról szóló intenzív tárgyalásokkal, valamint azzal, hogy a Kreml visszautasította az Egyesült Államok azon állítását, miszerint Oroszország nyitott lehet a Nyugat által támogatott ukrajnai biztonsági garanciákra.

A Kijevben az éjszaka folyamán célba vett három hidat – a Podilszko–Voszkreszenszkij hidat, a Darnyickij hidat és a Déli hidat – lezárták a forgalom elől, ami tovább súlyosbítja a hét eleji csapások okozta közlekedési fennakadásokat.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arra kérte a lakosságot, hogy „kerüljék a városba való beutazást magánautóval, kivéve, ha az feltétlenül szükséges”. Hozzátette, hogy egy meg nem nevezett kritikus infrastrukturális létesítmény is megrongálódott, és hét egészségügyi dolgozó megsérült az éjszakai támadás során.

HIRDETÉS

Ukrajna hét eleji, jelentős hadművelete, amely a krími híd egy útszakaszának megsemmisítésére irányult, taktikai és szimbolikus csapást is jelentett Moszkva számára. A Krím 2014-es jogellenes annektálása óta Moszkva csapatokat és katonai felszerelést állomásoztat a félszigeten, a megszálló erők pedig ezen keresztül haladnak a frontvonal felé.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt nyilatkozta, hogy hetek óta készültek a hadműveletre, amelynek célja a híd védelmi rendszerének meggyengítése és végül egy szakaszának leomlasztása volt.

Vlagyimir Putyin – aki 2019-ben, nemzetközi tiltakozás közepette személyesen nyitotta meg a hidat – azt mondta, hogy a Kreml megtorlása „sokkal fájdalmasabb” lesz.

HIRDETÉS

A légiriadót jelző szirénák egész éjjel megállás nélkül szóltak, és délelőtt is folytatódtak.

Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország közel 100 rakétát lőtt ki az éjszakai támadás során – ez az egyik legnagyobb csapás a 2022-es invázió kezdete óta. A támadásban mintegy 400 drón is részt vett. Jurij Ihnat, az ukrán légierő kommunikációs vezetője szerint a támadás „az egyik legerősebb” volt eddig.

Szerhij Koreckij miniszterelnök közölte, hogy 28 ember megsérült, a kilenc régiót sújtó támadás célpontjai között pedig egy harkivi sürgősségi kórház is szerepelt.

HIRDETÉS

Két ember meghalt egy csapásban a Lviv délnyugati részén található Szkniliv vasútállomáson – jelentette Andrij Szadovij, a város polgármestere, aki fotót is megosztott az állomás rommá lőtt jegykiadó csarnokáról. A támadásban tízen megsérültek, a helyszínen még folyamatban van a mentés.

Egy orosz cirkálórakéta csapódott be Lengyelországban, körülbelül 50 kilométerre az ukrán határtól – közölte pénteken Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter. Két további azonosítatlan objektum – feltehetően drónok és egy második rakéta – a közeli falvaknál csapódott be, senki sem sérült meg – tette hozzá.

Lengyel és svéd vadászgépeket riasztottak a NATO keleti szárnyán, miközben Oroszország támadta Nyugat-Ukrajnát; a készültséget azóta lefújták.

HIRDETÉS

A támadás órákkal azután kezdődött, hogy európai vezetők – köztük Andy Burnham brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár – kijelentették: készen állnak a Moszkvát is bevonó tárgyalásokra az ukrajnai háború befejezése érdekében.

Az úgynevezett „Tettre készek koalíciója” – Ukrajna szövetségeseinek nemzetközi csoportja, amely békemegállapodás esetén biztonsági támogatást nyújtana – berlini találkozóján Zelenszkij és Donald Trump amerikai elnök megbízottjai is részt vettek.

Jared Kushner azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok „megállapodást akar kötni Európával az oldalán”, miután Trump és Putyin hét eleji négyszemközti megbeszélései újra felélesztették a félelmeket egy amerikai–orosz különalkuval kapcsolatban. Kushner azt állította, hogy Oroszország „elfogadhatónak tartja”, hogy Ukrajna a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciákat kapjon, amely kötelezi a szövetségeseket, hogy támadás esetén egy ország védelmére keljenek.

HIRDETÉS

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes azonban tiltakozott ez ellen, mondván, hogy Ukrajna „kvázi NATO-tagsága” elfogadhatatlan lenne Oroszország számára. A Kreml régóta Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetőségét nevezi meg háborús törekvései egyik fő indokaként.

Az amerikai elnök az Air Force One fedélzetéről csatlakozott a berlini tárgyalásokhoz, miután elindult haza Kínából, ahol orosz kollégájával és Hszi Csin-ping kínai vezetővel találkozott. Értesülések szerint Trump megkérdőjelezte az európai vezetők azon döntését, hogy 70 milliárd eurót (58,6 milliárd fontot, 76 milliárd dollárt) különítettek el Ukrajna katonai finanszírozására – írta a BBC.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS