Az arab államok továbbra is készek tárgyalni Iránnal, de ehhez Teherán együttműködésére is szükség van – jelentette ki szombaton az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) főtitkára. A bahreini Manama Párbeszéden felszólaló regionális és nyugati tisztviselők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az amerikai–iráni konfliktus újabb fordulója még pusztítóbb következményekkel járhat.
A 22. alkalommal megrendezett IISS Manama Párbeszéd középpontjában az iráni támadások, a húszi lázadók tevékenysége, valamint a térség biztonságát fenyegető növekvő kockázatok álltak. A konferencián Egyiptom, Szaúd-Arábia, Nagy-Britannia, Szíria és Jemen magas rangú képviselői is felszólaltak.
Jasem Mohamed Al Budaiwi, a GCC főtitkára hangsúlyozta, hogy a szervezet hat tagállama továbbra is a párbeszédet tartja a regionális problémák rendezése legfontosabb eszközének.
„A GCC államai mindig is párbeszédre és tárgyalásokra szólítottak fel a régióban felmerülő problémák megoldása érdekében, és ezt ma is teszik” – mondta.
Hozzátette, hogy a szervezet Iránnal, a nyugati hatalmakkal, Kínával, Oroszországgal és más országokkal is fenntartja a kapcsolatait. Szerinte azonban a diplomácia csak akkor lehet eredményes, ha a másik fél is hajlandó az együttműködésre.
Egyiptom szerint a következő háború még pusztítóbb lehet
Badr Abdelatty egyiptomi külügyminiszter a Washington és Teherán közötti feszültség újbóli kiéleződésének veszélyeire figyelmeztetett. Úgy vélte, egy újabb katonai összecsapás még súlyosabb következményekkel járhat, és nem vezetne megoldáshoz.
„A második kör veszélyesebb, pusztítóbb lesz, és sehová sem vezet. Le kell vonnunk a tanulságokat a múltból” – fogalmazott.
Abdelatty arra is figyelmeztetett, hogy egy háború következményeit még az azt elindító fél sem képes teljes mértékben ellenőrizni.
Az egyiptomi diplomácia vezetője a tárgyalások, a bizalomépítő intézkedések és a regionális szereplők bevonásának fontosságát hangsúlyozta. Szerinte a biztonsági megállapodások kialakításakor a térség országainak érdekeit is figyelembe kell venni.
„A diplomácia nélküli elrettentés elhalaszthatja a háborút, de nem tudja megakadályozni” – mondta.
A Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger biztonsága is veszélyben van
Al Budaiwi felszólította a feleket, hogy állítsák helyre a Hormuzi-szorosban a február 28-án, az amerikai–iráni háború kitörése előtt fennálló hajózási feltételeket.
A GCC főtitkára szerint az iráni támadások a szervezet tagállamaiban emberéleteket követeltek, és polgári, valamint létfontosságú infrastruktúrában okoztak károkat. A Hormuzi-szoros forgalmának akadozása emellett az energiaárakra, a hajózásra, a biztosítási költségekre és a globális ellátási láncokra is hatással volt.
„A GCC államai nem vettek részt a háborúban, és nem is törekedtek rá” – hangsúlyozta.
Waleed Elkhereiji szaúdi külügyminiszter-helyettes szintén a nemzetközi kereskedelmi útvonalakat fenyegető veszélyekre hívta fel a figyelmet. Kiemelte a Hormuzi-szoros, a Vörös-tenger és a Bab el-Mandeb szoros jelentőségét.
Szerinte a hajózás biztonságának garantálása közös regionális és nemzetközi felelősség, amelynek alapja a nemzetközi jog tiszteletben tartása.
Elkhereiji elítélte a húszi csoport Szaúd-Arábia elleni támadásait és a kereskedelmi hajózás fenyegetését. Úgy vélte, a lázadók tevékenysége akadályozza a jemeni konfliktus rendezésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket.
Jemen az iráni támogatást teszi felelőssé a húszik tevékenységéért
Afrah al-Zouba jemeni külügyminiszter a húszik külső támogatására hívta fel a figyelmet. Az ENSZ szakértőinek megállapításaira hivatkozva azt állította, hogy Irán, iraki fegyveres csoportok és a Hezbollah is támogatást nyújtott a jemeni lázadóknak.
Al-Zouba szerint meg kell akadályozni, hogy a húszik fegyverekhez és pénzügyi forrásokhoz jussanak. Azt is felvetette, hogy a csoport kapcsolatokat épített ki más fegyveres szervezetekkel.
A jemeni külügyminiszter a húszik és a szomáliai al-Shabaab közötti, fegyverekkel és kiképzéssel kapcsolatos együttműködésről szóló, 2025-ben napvilágra került információkat is megemlítette.
„A part menti biztonság a szárazföldi biztonsággal és a civilek védelmével kezdődik” – mondta. Szerinte a tengeri útvonalak védelméhez elengedhetetlen a jemeni államhatalom helyreállítása.
Nagy-Britannia légvédelmi támogatást nyújt a térségnek
Stephen Doughty brit közel-keleti miniszter arról számolt be, hogy az Egyesült Királyság légvédelmi felszereléseket és katonai személyzetet telepített Szaúd-Arábiába, hogy segítsen kivédeni a rakéta- és dróntámadásokat.
A brit erők korábban Katar, Bahrein, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek légterében is végrehajtottak védelmi feladatokat iráni támadások idején. Doughty szerint Bahrein és Kuvait szintén légvédelmi támogatást kapott Londontól.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia és partnerei egységesen látják az Irán, illetve az általa támogatott fegyveres csoportok jelentette fenyegetést. Megismételte London álláspontját, amely szerint Irán nem juthat atomfegyverhez, ugyanakkor további diplomáciai együttműködést sürgetett.
Szíria is elítélte az arab országok elleni támadásokat
Aszád al-Shaibani szíriai külügyminiszter elítélte a térség államai ellen irányuló rakéta- és dróntámadásokat. Szolidaritásáról biztosította Bahreint, Szaúd-Arábiát, Katart, Ománt és Jordániát.
Azt is kijelentette, hogy Szíria nem engedi, hogy területét a szomszédos országok fenyegetésére használják fel. Damaszkusz célja az állami ellenőrzés megerősítése a fegyverek felett, valamint a szomszédos államokkal folytatott együttműködés bővítése.
A konferencia felszólalásainak közös üzenete az volt, hogy a térség országai továbbra is keresik a diplomáciai rendezés lehetőségét, de közben határozottabb fellépést várnak az iráni támadások és a fegyveres csoportok tevékenysége ellen.
Al Budaiwi szerint a GCC továbbra is nyitott az együttműködésre, de ehhez a másik fél részéről is valódi szándékra van szükség.
„Ez a felhívás ma is érvényes azok számára, akik tettekkel válaszolnak rá” – idézi az Iranintl.
