Az iráni háború körüli diplomácia egyre inkább a Hormuzi-szoros újbóli megnyitására összpontosul.
A Reuters szerint a közvetítő országok az elmúlt napokban fokozták erőfeszítéseiket, Irán pedig beleegyezett abba, hogy összeállítja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén hajlandó lenne visszaállítani a normális hajóforgalmat a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán. A fejlemény azért különösen jelentős, mert a háború előtt a világ kőolajellátásának mintegy 20 százaléka haladt át a Hormuzi-szoroson, így annak tartós lezárása vagy korlátozása nemcsak a Közel-Keletet, hanem a világgazdaságot is súlyosan érinti.
A diplomáciai kezdeményezésben jelenleg Katar játssza az egyik legfontosabb szerepet. Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnök és külügyminiszter csütörtökön Teheránban tárgyalt magas rangú iráni vezetőkkel. A katari politikus azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi joggal összhangban biztosítani kell a hajózás szabadságát, és vissza kellene térni a háború előtti állapothoz, amikor a kereskedelmi hajók szabadon közlekedhettek a szoroson. Katar és Pakisztán már júniusban is közvetített a felek között, és az akkori megállapodás tűzszünethez, valamint a hajózás feltételeinek rendezésére irányuló egyezséghez vezetett. Ez azonban rövid idő alatt összeomlott, többek között azért, mert a felek eltérően értelmezték Irán jogait a hajóforgalom ellenőrzésével kapcsolatban.
Irán most ismét hajlandóságot mutat valamilyen megállapodásra. Mohsen Rezaei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára közölte, hogy Teherán a közvetítők kérésére összeállítja a szoros megnyitásának feltételeit. Rezaei szerint Irán és Omán egy olyan hajózási folyosó kialakításáról is megállapodott, amely részben ománi, részben iráni felségvizeken vezetne keresztül. A kereskedelmi hajók egy kijelölt központi útvonalat használhatnának, amennyiben az Egyesült Államok teljesíti Irán követeléseit.
Teherán korábbi követelései között szerepelt az iráni kikötők elleni amerikai blokád megszüntetése, kártérítés fizetése és az Iránnal szembeni szankciók feloldása. Egyelőre nem világos, hogy Irán most enyhíteni kíván-e ezeken a feltételeken annak érdekében, hogy Washington számára is elfogadható kompromisszum születhessen. Az iráni Forradalmi Gárda azt is állította, hogy Irán és Omán elvi megállapodásra jutott a szoros hajóforgalmának kezeléséről és az ebből származó bevételek megosztásáról, egy magas rangú iráni forrás szerint azonban a részletekről még folynak az egyeztetések.
A helyzetet bonyolítja, hogy Washington jelenleg nem közvetlen tárgyalásokkal, hanem gazdasági nyomásgyakorlással próbálja engedményekre kényszeríteni Iránt. Donald Trump csütörtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem tárgyal Teheránnal. Az amerikai kormány ehelyett az iráni gazdaság elszigetelésére törekszik, és más országokat is másodlagos szankciókkal fenyeget, amennyiben továbbra is jelentős gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn Iránnal. Emiatt a közvetlen amerikai–iráni diplomácia gyakorlatilag megrekedt, a tárgyalások jelentős részét Katar, Pakisztán és Omán próbálja életben tartani.
Katonai szempontból ugyanakkor az Egyesült Államok azt állítja, hogy a nemzetközi hajózási útvonalak már nyitva vannak. Brad Cooper admirális, az amerikai Központi Parancsnokság vezetője szerint az amerikai erők eltávolították azokat a tengeri aknákat, amelyeket hónapokkal korábban az iráni Forradalmi Gárda telepített. Cooper szerint az amerikai erők az elmúlt hónapokban mintegy 1500 kereskedelmi hajónak segítettek áthaladni, amelyek összesen közel 750 millió hordó kőolajat szállítottak.
A gyakorlatban azonban a helyzet messze van a normálistól. Bár Trump többször kijelentette, hogy a Hormuzi-szoros nyitva áll, sok hajótársaság az iráni fenyegetések miatt továbbra sem meri használni az útvonalat. A hajókövetési adatok szerint a forgalom mindössze a háború előtti szint 5–15 százaléka körül mozog. Augusztus 27-én például mindössze hét áruszállító hajó haladt át a szoroson, miközben az előző napon 17, az előző tíz napban pedig átlagosan napi 15 hajót regisztráltak.
A hajózás veszélyességét mutatja, hogy az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete szerint a háború kezdete óta 70 incidens történt a Hormuzi-szorosban, amelyekben 19 tengerész vesztette életét. Éppen ezért a mostani diplomáciai erőfeszítések egyik legfontosabb célja nem pusztán az útvonal formális megnyitása, hanem olyan biztonsági garanciák létrehozása, amelyek mellett a hajótársaságok valóban hajlandók visszatérni.
A mostani fejlemény tehát óvatos diplomáciai előrelépésnek tekinthető, de még messze nem megállapodás. Az, hogy Irán hajlandó konkrét feltételeket megfogalmazni, lehetőséget teremthet a tárgyalásokra, miközben Katar, Omán és Pakisztán közvetítőként próbálja közelebb hozni egymáshoz a feleket. A legnagyobb kérdés az lesz, hogy Teherán olyan követelésekkel áll-e elő, amelyeket Washington legalább tárgyalási alapként elfogadhat. Ha igen, a Hormuzi-szoros rendezése akár az iráni háború szélesebb körű diplomáciai lezárása felé vezető egyik első lépés is lehet.
