Gazdaság
Százmilliárdok vidékfejlesztésre
A kormány támogatja termelői szervezetek létrehozását, a gazdák integrációját, az innovációs termékeket és a szaktanácsadást is
A Miniszterelnökség meghirdette az összes, 68 vidékfejlesztési pályázatot 1300 milliárd forint értékben március 31-ig – mondta tegnap Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Márciusban 71 milliárd forintos kerettel 13 pályázatot írtak ki, például a termelői szervezetek létrehozását 11 milliárddal támogatják, így hosszú távon valósulhat meg a gazdák integrációja, együttmunkálkodása. Szaktanácsadói hálózat működtetésére 14 milliárd forintnyi forrást különítettek el, amelyet 2023-ig lehet felhasználni. Innovációs csoportok létesítésére, termékek előállítására 25 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek az elbírálási folyamatában a Miniszterelnökség együttműködik a földművelésügyi tárcával.
Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta: a vidékfejlesztési programban eddig 450 milliárd forintos kötelezettségvállalás történt, ez a rendelkezésre álló keret valamivel több mint harmada, és 101 milliárd forintot fizettek ki. Eddig 28 pályázatot zártak le a 68-ból, mintegy 814 milliárd forint értékben. Huszonhárom pályázat még nyitott, csaknem háromszázmilliárd forint értékben, a meghirdetett pályázatok közül tizenhétre pedig még lehet pályázati kérelmet benyújtani, utóbbiakra csaknem 174 milliárd forint jut. A vidékfejlesztési program célja, hogy növeljék a versenyképességet, vidéken megtartsák a munkahelyeket, illetve új állásokat hozzanak létre. A beruházások nyolcvan százaléka a mikro-, a kis- és a közepes vállalkozások, a családi gazdaságok fejlesztési érdekeit szolgálja.
Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár jelezte, három terület kiemelkedik a pályázati forrásokban: élelmiszeripari beruházásokra kétszázmilliárd, állattenyésztési fejlesztésekre és kertészeti tevékenység támogatására pedig nyolcvan-nyolcvanmilliárd forint fordítható, ám ennél jóval nagyobb az igényelt összeg.
Kis Miklós Zsolt megjegyezte: a többség kapacitásbővítésben gondolkodik, egyes pályázatoknál a rendelkezésre álló összeg öt-hatszorosát igényelték a gazdák. Az enegiahatékonyságot javító vagy az öntözésfejlesztést támogató források iránt ugyanakkor kisebb az érdeklődés. Öntözésfejlesztésre ötvenmilliárdos keretet különítettek el, de eddig csak 12-13 milliárdos igény futott be, az államtitkár szerint ebben szerepet játszik, hogy „borzasztó bürokratikus” a vízjogi engedélyek kiadása, rengeteg szakhatósági dokumentumot kell beszerezni, és költséges mérnöki munkára is szükség van.
Elmondta, hogy az Európai Bizottsággal egyeztettek forrásátcsoportosításról, s a testület hajlik is erre: így várhatóan tízmilliárdokkal juthat több kapacitásbővítő beruházások finanszírozására. Ez a pályázati forrás az év végén vagy a jövő év elején nyílhat meg. Az államtitkár utalt arra is, hogy a halgazdálkodási operatív program felhívásai is megjelentek március végéig, tizenhatmilliárd forint a keretösszeg. Legutóbb a nyilvántartott halgazdálkodási területek rehabilitációját, az ívási helyek fejlesztését támogató pályázatot hirdették meg egymilliárd forintos értékben, valamint a környezetvédelmi szolgáltatásokat garantáló vízkultúra előmozdításáról szóló felhívást, 1,3 milliárd forintos kerettel.