Vizsgálóbizottság felállításával és a központi pénzek felhasználásával korlátozná az adóelkerülést és adócsalást Brüsszel.
Az offshore cégek haszonélvezőivel és pénzügyi módszereikkel kapcsolatos információk feltárása mellett a tagállamok és az Európai Bizottság által a pénzmosásra, adókijátszásra és adóelkerülésre vonatkozó jog megsértését és visszás alkalmazását is ellenőrzi majd az a vizsgálóbizottság, amelynek létrehozását most jelentette be az Európai Parlament. A testület feladata lesz a vizsgálatnak az unós tagállamokkal, valamint a helyi és uniós jogi és pénzügyi szereplőkkel történő összehangolása. A vizsgálóbizottság megbízatása egy évre szól, amit két alkalommal lehet majd három-három hónappal meghosszabbítani.
Az offshore-botrány áprilisban robbant ki, miután a sajtóban információk jelentek meg több mint kétszáztizennégyezer offshore cégről és tulajdonosaikról a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából kiszivárgott 11,5 millió dokumentum alapján. Az iroda rejtett hátterű offshore vállalatokat kezelt ügyfelei számára a világ számos részén. Ezekkel a cégekkel a tulajdonosok feltehetően el tudják titkolni tevékenységüket, vagyonukat. Az iratokban ügyfélként szerepelnek magas beosztású politikai vezetők, és több mint kétszáztízezer offshore céget sorolnak fel.
A most létrehozott EP-vizsgálóbizottság feladatköre kiterjed a LuxLeaks néven elhíresült botrány további részleteinek felderítésére is.
A tagállamoknak jelenleg eltérő listáik vannak az adóügyekben nem együttműködő országokról, és esetükben szabadon dönthetnek az esetleges korlátozó intézkedésekről.
A Juncker-tervnek is nevezett európai beruházási program eddigi eredményeit értékelő vitát tartott tegnap az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban, a képviselők egy része pozitívan, más része negatívan értékelte a programot. Ez tulajdonképpen egy háromszáztizenötmilliárd eurós beruházási intézkedéscsomag, ami azt a célt szolgálja, hogy központi pénzek felhasználásával együtt megmozgassa az európai magántőkét.
Az offshore-botrány áprilisban robbant ki, miután a sajtóban információk jelentek meg több mint kétszáztizennégyezer offshore cégről és tulajdonosaikról a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából kiszivárgott 11,5 millió dokumentum alapján. Az iroda rejtett hátterű offshore vállalatokat kezelt ügyfelei számára a világ számos részén. Ezekkel a cégekkel a tulajdonosok feltehetően el tudják titkolni tevékenységüket, vagyonukat. Az iratokban ügyfélként szerepelnek magas beosztású politikai vezetők, és több mint kétszáztízezer offshore céget sorolnak fel.
A most létrehozott EP-vizsgálóbizottság feladatköre kiterjed a LuxLeaks néven elhíresült botrány további részleteinek felderítésére is.
A tagállamoknak jelenleg eltérő listáik vannak az adóügyekben nem együttműködő országokról, és esetükben szabadon dönthetnek az esetleges korlátozó intézkedésekről.
A Juncker-tervnek is nevezett európai beruházási program eddigi eredményeit értékelő vitát tartott tegnap az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban, a képviselők egy része pozitívan, más része negatívan értékelte a programot. Ez tulajdonképpen egy háromszáztizenötmilliárd eurós beruházási intézkedéscsomag, ami azt a célt szolgálja, hogy központi pénzek felhasználásával együtt megmozgassa az európai magántőkét.
