A parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint az Európai Uniónak nincs eszköze a magyar munkabérek felzárkóztatására, azt a magyar gazdaság fejlesztésével lehet elérni.
Bánki Erik azzal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót, hogy az Országgyűlés hétfő délután politikai vitát tart az EU tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentéséről jobbikos kezdeményezésre, amit az MSZP és az LMP is támogatott.
Nonszensz, hogy a nemrég még EU-s zászlót égető Jobbik most az uniótól várna segítséget
A Fidesz politikusa nonszensznek nevezte azt a jobbikos javaslatot, hogy Magyarország az uniótól várjon segítséget a bérek felzárkóztatása érdekében. Ezt egyrészt azzal magyarázta, hogy az a Jobbik fordul most az EU-hoz, amely néhány éve még EU-s zászlót égetett, és az uniós kilépés lehetőségét fontolgatta. Másrészt - folytatta - az Európai Uniónak semmilyen közvetlen eszköze nincs arra, hogy a magyar munkabérek felzárkóztatását bármilyen pályázattal, forrással támogassa. Megjegyezte: az Európai Bizottság inkább a multinacionális cégek érdekeit szolgálja ki.
Hét év alatt 88 százalékkal nőtt a minimálbér
A magyar bérek rendezését a magyar gazdaság fejlesztésével lehet elérni - jelentette ki Bánki Erik, aki szerint a kormány ezt bizonyította is 2010 óta, amikor vállalta, hogy mindent megtesz a bérfelzárkóztatásért. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy tavaly év végén megállapodás született a minimálbér és a szakmunkás minimálbér rendkívüli nagyságú megemeléséről. Közölte: 2010 és 2017 között 88 százalékkal emelkedett a minimálbér szintje. A képviselő kifogásolta továbbá, hogy a kormány adócsökkentő politikáját - mint mondta - mind a Jobbik, mind az MSZP támadja.
Bánki Erik összegzése szerint a bérfelzárkóztatás érdekében hozott kormányzati intézkedések a 2010-ben vállaltakon is túlmutatnak, ami annak köszönhető, hogy a magyar gazdaság teljesítménye átlag fölött bővül, és ígéretüknek megfelelően minden ilyen teljesítménynövekedést "egy az egyben" a munkabérek növekedésére fordítanak.
Politikai vitanap a parlamentben
A nemzet jóléte csak munkaalapú társadalom építésével alapozható meg - hangoztatta Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentése érdekében címmel rendezett politikai vitanapon hétfőn, az Országgyűlésben.
Az államtitkár úgy fogalmazott: mindenki, aki dolgozik, érdekelt abban, hogy a bére minél magasabb színvonalat érjen el. Ahhoz, hogy megfelelő béreket lehessen fizetni, megfelelő gazdasági feltételekre és olyan munkahelyekre van szükség, ahol képesek az elvárt színvonalú bért a munkavállalóknak kifizetni - fejtette ki Cseresnyés Péter, hozzátéve: szükség van olyan munkavállalókra is, akik az adott feladatot el tudják végezni.
Vitaindítójában beszélt arról is, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint a foglalkoztatottak száma közel 4,4 millióra nőtt, míg a munkanélküliek száma mintegy 200 ezerre esett vissza. A rendszerváltás óta soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság, és ilyen alacsony a munkanélküliség - rögzítette.
Kitért arra is, hogy 2010 óta a 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása az unió országai közül Magyarországon nőtt a leggyorsabb ütemben, és a foglalkoztatás bővülését és a munkanélküliség csökkentését tekintve is az első négy ország között van hazánk.
A foglalkoztatás-bővülés meghatározó tényezője a piaci munkahelyek számának növekedése volt - mutatott rá, hozzátéve: a 2010-es kormányváltás óta elért 662 ezres foglalkoztatás-bővülés több mint kétharmada - 461 ezren - a hazai versenyszférában helyezkedett el.
Jelezte: a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az utóbbi egy évben megfigyelt létszámnövekedés teljes egésze az elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, ahol 144 ezerrel nőtt a létszám, ami a versenyszféra intenzív munkahelyteremtésének tudható be.
Ezzel szemben a közfoglalkoztatottak száma már 14 ezer fős, a külföldre ingázók száma ezer fős csökkenést mutat az utóbbi egy évben - mondta, s mindezeket rendkívül kedvező fejleményként értékelte.
Cseresnyés Péter megállapította: a kormány szerepét a foglalkoztatás ilyen dinamikus növekedésében nem lehet elvitatni, mert amíg a versenyszféra nem tudott kellő számú munkahelyet teremteni, feltétlenül indokolt volt a közfoglalkoztatás növelése.
Hozzátette: a versenyszférában tapasztalható növekedés alapján elérkeztek ahhoz a fordulóponthoz, hogy 2017-től a közfoglalkoztatás szerepe csökkenthető, amire a kormány már intézkedéseket is hozott.
Beszámolt arról is, hogy 2013-tól 2017 januárjáig a versenyszférában összesen 508 milliárd forint munkahelyvédelmi kedvezményt vehettek igénybe a foglalkoztatók úgy, hogy az érvényesített adókedvezmény összege évről-évre nő, s tavaly elérte a 142 milliárd forintot. Szólt arról, hogy idén januárban a munkahelyvédelmi kedvezmények az üzleti szférában 871-872 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyújtottak segítséget.
Cseresnyés Péter emlékeztetett, a közszférában és közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülése érdekében hozott kormányzati intézkedésekre, az elindított életpályákra, s az eredmények között beszámolt arról, hogy a reálkeresetek 49 hónapja nőnek töretlenül. Jelezte azt is, hogy az adórendszer nem bünteti a többletmunkát, a jövedelmek eltitkolására sem ösztönöz. Megjegyezte: nem tervezik a munkát terhelő adók növelését.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: a béremelést a gazdaság bővülése és a munkahelyek teszik lehetővé. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: idén akár 4 százalékos is lehet a növekedés, 2010-hez képest pedig 700 ezerrel több embernek van munkája, közel a teljes foglalkoztatottság.
A béremelésekhez adócsökkentés is kell - folytatta -, ezért döntött a kormány például a társasági adó és a munkáltatói járulékok mérsékléséről, amit egyébként sem a baloldali pártok, sem a Jobbik nem szavazott meg.
Az ágazati fizetésemelésekről szólva az államtitkár kifejtette: emelkedik a pedagógusok, a rendvédelmisek, a felsőoktatásban és az egészségügyben, továbbá a járási hivatalokban dolgozók bére is. Idén januárban pedig jelentősen nőtt a minimálbér és a szakmunkás minimálbér, ami 2018-ban is folytatódik - tette hozzá.
A Jobbik bérunióra vonatkozó javaslatát úgy értékelte: az jogköröket vonna el az Európai Unió tagállamaitól, így Magyarországtól is az adópolitika területén. Ez azt jelenti, hogy a Jobbik kezdeményezése összeér azon EU-s vezetőkével, akik elvennék az adómeghatározás jogát a tagállamoktól - mondta, megjegyezve: az a párt helyezkedik most erre az álláspontra, amely nemrég még büszkén égetett uniós zászlót. Velük ellentétben a kormány elutasítja a jogkörök átengedését Brüsszelnek - jelentette ki.
Dömötör Csaba arról is beszélt, hogy a Jobbiknak az általa vezetett településeken - például Tiszavasváriban és Ózdon - sem sikerült munkát adnia az embereknek.
Ha az ellenzéki pártok béremeléseket szeretnének, vonják vissza adóemelési terveiket, a baloldal ugyanis ismét többkulcsos szja-rendszert akar, és a családi adórendszer eltörlésére is célozgat, a Jobbik pedig a gazdákat adóztatná - mondta. Úgy fogalmazott: "ha mindenképpen ragaszkodnak az adóemelésekhez, akkor azt javaslom a baloldalnak, hogy adóztassák a korallzátonyokon búvárkodó, egyébként pedig 25 milliós verdával furikázó Botka Lászlót, a Jobbik pedig adóztassa az új gazdáját, amely diszkontáron vásárolta fel a pártot".
Fidesz: minél több munkahelyet, minél magasabb béreket!
Bánki Erik (Fidesz) arról beszélt: a kormány és a Fidesz 2010 óta minden évben mindent elkövet azért, hogy a gazdaság teljesítőképességéhez mérten minél több munkahelyet teremtsen, és minél magasabb béreket fizessen. Hangsúlyozta, hogy időarányosan jól áll a 2010-ben tíz évre vállalt egymillió új munkahely terve, sőt ma már bizonyos helyeken munkaerőhiány mutatkozik. És mivel a magyar gazdaság az EU átlaga felett bővül, a magyar munkabérek átlag felett nőhetnek, mégpedig anélkül, hogy az összedöntené a költségvetést - mutatott rá.
Hozzátette, hogy Magyarország emellett egyedülálló családbarát adópolitikát folytat, az adócsökkentő intézkedéseknek köszönhetően pedig gazdasági értelemben Magyarország mára az egyik legversenyképesebb európai ország.
Azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik béruniót javasol, Bánki Erik azt mondta: ha Magyarország hatásköröket adna át az EU-nak, az nem a magyar munkavállalókat és a bérfelzárkóztatást, hanem a multinacionális cégek érdekeit szolgálná.
A nagyobbik kormánypárt másik vezérszónoka, Czomba Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2010-ben Magyarország minden szempontból sereghajtó volt, addig a foglalkoztatási ráta ma 72 százalékos. Külön kiemelte, hogy a fiatalok munkanélkülisége a 2010-es 30 százalékossal szemben ma 11 százalékos.
Arról is szólt, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők száma csökken, és attól sem kell tartani, hogy harmadik országbeliek fogják elvenni a munkát a magyaroktól.
A béremelésekkel kapcsolatban Czomba Sándor úgy összegzett: teljesítmény nélkül nem szabad béreket emelni.
MSZP: Európai minimálbérre van szükség
Varga László, az MSZP vezérszónoka szerint a kormány megkésve követte az elvándorlás folyamatát és későn emelte komolyabb mértékben a minimálbért és a garantált bérminimumot. Értékelése szerint a bérkülönbségek fenntartása a nyugati államok érdeke, így ugyanis keletről oda áramlik a munkaerő.
Mint mondta, miközben Magyarországon 2 euró az átlagos órabér, nyugaton 10 is elérhető, sokaknak azonban már 4-4,5 is elég lenne a hazai boldoguláshoz.
Képviselőtársa, Gúr Nándor fontosnak nevezte, hogy Magyarországon ne legyen dolgozói szegénység és senki ne keressen minimálbér alatt.
Szóvá tette, hogy 2010-hez képest megnőttek a munkaadói terhek és az országon belül is jelentős területi különbségek vannak. Példaként hozta, hogy a fővárosban havi nettő 108 ezer forinttal magasabbak a bérek, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Az MSZP EP-képviselője, Szanyi Tibor a vitában azt hozta fel, hogy a magyar cégek "meg tudnák fojtani" külföldi versenytársaikat, ha magasabb béreket kínálnának, jelenleg azonban a multicégek hirdetéseire jelentkeznek tömegek a jobb feltételek miatt. Szerinte ez a profitéhes tulajdonosok miatt van így.
A szocialista politikus a három éve indított európai minimálbér-kezdeményezésükről szólva kifejtette, annak célja, hogy a minimálbér ne legyen kisebb, mint a helyi bruttó átlagkereset 60 százaléka. Ez ma Magyarországon 164 ezer 280 forint lenne, szemben a 127 ezer 500-zal - fejtette ki.
KDNP: A különbség csökkentése a kormány célja
Hollik István, a KDNP vezérszónoka a kormány céljaként hivatkozott a tagállamok közötti bérkülönbség csökkentésére, jelezve, az eddig elért eredmények még nem elegendőek, tovább kell menni a megkezdett úton.
Azt is kijelentette, hogy a kérdést tagállami hatáskörben kell hagyni, mert úgy lehet a leghatékonyabban eljárni.
A kormánypárti politikus kiemelte, hogy sikeres gazdaságpolitikát csak a gazdaság szereplőinek együttműködésére lehet alapozni. Példaként hozta, hogy az MSZP 2002-ben ezzel szemben valós gazdasági teljesítmény nélkül emelt béreket és kibillentette a költségvetést a stabil helyzetéből, amelyet így ért a gazdasági válság.
Szólt arról is, hogy a kormány, a munkavállalók és a munkaadók tavaly novemberi megállapodása révén a következő két évben járulékcsökkentés, a vállalkozók adóterheinek csökkentése és bérfelzárkózás valósul meg.
Hollik István elmondta, hogy ennek hatása már az idei januári KSH-adatokon is látszik: a versenyszférában 9,1, a közszférában 12,2 százalékkal nőttek a bruttó és nettó bérek az előző év azonos időszakához képest. Soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatás és ilyen alacsony a munkanélküliség - hangoztatta.
A politikus beszámolt az ágazati bérfejlesztésekről is, amelyek a többi között az egészségügyet, az oktatást, a szociális szférát, a rendészetet és az állami tisztviselőket érinteti.
Megjegyezte, 2010 és 2016 között a gazdaság egészében 18 százalékkal, a családi adókedvezményeket is beleszámítva pedig 24 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek.
Nemzetközi összehasonlításban 2010 óta Magyarországon volt a legnagyobb ütemű bérnövekedés - jelentette ki.
