Éveken át aranyvásárlással igyekeztek megóvni megtakarításaikat az irániak a rial értékvesztésétől. A háború és a megélhetés drágulása azonban egyes családokat már tartalékaik eladására kényszerít: az aranyrudakból és -érmékből befolyó pénzt mindennapi kiadásaikra fordítják. Eközben az új vásárlások is jelentősen visszaestek.
Az Arany Világtanács (WGC) szerint 2026 harmadik negyedévében 5,6 tonna volt az aranyrudak és -érmék iránti kereslet Iránban, ami az egy évvel korábbi mennyiség felét sem érte el.
„A háború továbbra is megzavarta a mindennapi életet, és arra késztetett néhány embert, hogy rudakat és érméket áruljanak a megélhetési és költözési költségek fedezésére” – olvasható a jelentésben.
Az év első kilenc hónapjában 19,1 tonnányi aranyrudat és -érmét kerestek az iráni vásárlók. Ez mintegy 47 százalékkal maradt el a 2025 azonos időszakában mért 36,2 tonnától.
Az ékszerpiacon is csökkent a forgalom. „Az iráni kereslet 17%-kal 5,4 tonnára csökkent, mivel a folyamatban lévő háború megterhelte a fogyasztói hangulatot és megzavarta a mindennapi életet” – ismertette a WGC.
Aranyékszerből január és szeptember között 15,8 tonnát vásároltak, míg egy évvel korábban ugyanebben az időszakban 21 tonnát.
Zuhanó rial, egyre drágább arany
A kereslet visszaesését a nemzeti valuta gyengülése és az arany jelentős drágulása kíséri. A rial egy év alatt értékének hozzávetőleg 60 százalékát elveszítette a dollárral szemben.
A Bahar Azadi aranyérme ugyanakkor 141 százalékkal drágult tizenkét hónap alatt. Az újabb aranyvásárlás így sok háztartás számára egyre nehezebben finanszírozható.
Az amerikai szankciók évek óta szűkítik az iráni olajexport lehetőségeit, akadályozzák a nemzetközi banki szolgáltatások elérését és a külföldi befektetéseket. A bevételek kiesése tartós nyomás alatt tartja az ország gazdaságát és fizetőeszközét.
A helyzetet az évtizedes gazdaságirányítási hibák, a kiterjedt korrupció és az állami túlsúlyú iparágak gyenge hatékonysága is súlyosbította. Mindez hozzájárult az inflációhoz és az életszínvonal romlásához.
Az iráni Statisztikai Központ hivatalos számai szerint az élelmiszerek éves drágulása a múlt hónapban megközelítette a 123 százalékot. A víz, az áram és az üzemanyag ára eközben csaknem kétszeresére nőtt 2025 októberéhez viszonyítva.
A gazdasági válság az üzleti tevékenység lassulásával és munkahelyek megszűnésével is együtt járt.
Egyre nagyobb a távolság a bérek és a kiadások között
Seyed Malek Hosseini, a Szövetkezeti, Munkaügyi és Szociális Minisztérium vállalkozásfejlesztésért és foglalkoztatásért felelős miniszterhelyettese nemrég arról beszélt, hogy tavaly hozzávetőleg félmillió munkahely veszett el.
Közlése szerint a legutóbbi, február 28-án kezdődött háború után további 1,2–1,4 millió állás szűnt meg. A foglalkoztatottak számát 23,5 millióra tette.
A családok pénzügyi nehézségeit mutatja, mennyire elszakadtak egymástól a keresetek és a megélhetéshez szükséges összegek.
A Reuters által idézett hivatalos becslések szerint egy háromfős munkáscsalád legalapvetőbb havi kiadásai mintegy 336 dollárt tesznek ki. Ez több mint háromszorosa a szabadpiaci árfolyamon számolva hozzávetőleg 92 dolláros havi átlagbérnek.
„Mivel a bérek nem tartanak lépést az inflációval, sok család kimerítette megtakarításait, csökkentette a fogyasztást, vagy kölcsönt vett fel a napi kiadások fedezésére” – számolt be a Reuters.
Az arany így egyes iráni családok életében más szerepet kapott: a valuta értékvesztése ellen félretett vagyonból most a mindennapi megélhetést fedezik, írta meg az Iranintl.
