Irán hét feltétel teljesítéséhez köti a tárgyalások újraindítását és a Hormuzi-szoros újbóli megnyitását. Mohszen Rezaei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára szerint Washington megváltoztatta a Teheránnal szembeni álláspontját, ám az Egyesült Államoknak előbb konkrét lépésekkel kell bizonyítania a változást.
Rezaei szombaton az iráni állami televíziónak adott interjújában elmondta, hogy több mint egy hónapja zajlanak diplomáciai egyeztetések, amelyek során Washington három javaslatot is előterjesztett. Teherán jelenleg az amerikai fél válaszára vár a legutóbbi iráni álláspontra.
„Most az amerikaiak válaszára várunk” – fogalmazott Rezaei, hozzátéve, hogy a Hormuzi-szoros „nem nyílhat meg újra, hacsak Irán hét feltétele nem teljesül”.
A kijelentések akkor hangzottak el, amikor iráni tárgyalók katari közvetítőkkel találkoztak Dohában. Ezt megelőzően iráni és katari tisztviselők több mint 12 órán át egyeztettek Teheránban. A Reuters egy, a tárgyalásokról tájékoztatott forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a katari küldöttség a megbeszélések alatt rendszeres kapcsolatban állt Washingtonnal.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szombaton azt mondta, Donald Trump elnök még nem döntött arról, hogy újraindítja-e a katonai műveleteket, és Washington továbbra is nyitott a diplomáciai rendezésre.
Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy jelenleg nincs tervben közvetlen tárgyalás amerikai tisztviselőkkel, az iráni feltételekről szóló egyeztetések továbbra is közvetítőkön keresztül zajlanak.
Eltérő elképzelések a megállapodás feltételeiről
Rezaei szerint az Egyesült Államok első válasza nem volt kielégítő, a második javaslat azonban már kedvezőbbnek bizonyult. Hozzátette, hogy Washington tárgyalásokat akar folytatni, majd ismét megtámadná Iránt. A harmadik amerikai javaslat szerinte továbbra is több kétértelműséget tartalmaz, ezért annak részleteiről még vita folyik.
Washington azt szeretné elérni, hogy Irán nukleáris engedményeket tegyen a tárgyalások újraindításáért. Teherán ezzel szemben olyan lépéseket sürget, mint az amerikai haditengerészeti blokád feloldása, a befagyasztott iráni pénzeszközök felszabadítása és az olajexport újbóli engedélyezése.
A Reuters beszámolója szerint Katar egy hétnapos bizalomépítő tervet javasolt, amelyet Irán elégtelennek tartott. Teherán saját elképzelései között szerepel a blokád feloldása, a befagyasztott vagyon felszabadítása, valamint egy Irán által támogatott hajózási útvonal engedélyezése a Hormuzi-szoroson keresztül.
Araghcsi szintén a szoros újbóli megnyitásához kötötte a diplomáciai előrelépést. Szombaton úgy fogalmazott, hogy ha a Hormuzi-szoros Irán feltételei szerint nyílik meg, az utat teremthet a Washingtonnal folytatott tárgyalások előtt.
Rezaei szerint a hét iráni feltétel célja a korábbi, Iszlámábádban kötött megállapodásban maradt kétértelműségek tisztázása. Ezek közé tartozik a Hormuzi-szoros jövőbeni kezelése és az ottani hajózáshoz kapcsolódó díjak beszedése is.
Vance levele új amerikai megközelítést jelezhet
A tárgyalások új csatornája lehet J. D. Vance amerikai alelnök közvetlen megkeresése. A Wall Street Journal a héten amerikai tisztviselőkre és az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Vance Donald Trump utasítására levelet küldött Rezaeinek.
A Washington Post csütörtöki beszámolója szerint az alelnök személyes találkozót is felajánlott az iráni tisztviselőnek, hogy megvitassák a tárgyalásos rendezés lehetőségét. A lap úgy tudja, hogy egy ilyen találkozó legvalószínűbb helyszíne Isztambul vagy Doha lehetne.
A beszámoló szerint Vance levelében Washington elsődleges érdekeként azt jelölte meg, hogy Irán ne jusson atomfegyverhez, és arra kérte Teheránt, hogy olyan képviselőket küldjön a tárgyalásokra, akik felhatalmazással rendelkeznek a nukleáris kérdések megvitatására.
A Washington Post szerint a Trump-adminisztráció Rezaeit – a Forradalmi Gárda korábbi parancsnokát – olyan kulcsfontosságú kapcsolattartónak tekinti, aki képes lehet támogatást szerezni egy, az iráni nukleáris programot érintő megállapodáshoz.
Rezaei szombaton azt mondta, elolvasta a levelet, de nem válaszolt rá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy annak hangvétele jelentősen eltért Trump korábbi megkereséseitől.
„A levél hangvétele teljesen megváltozott” – mondta.
Trump később úgy nyilatkozott, hogy a megkeresés Irán orvosi felszerelésekhez való hozzáférésének elősegítésére irányuló erőfeszítésekhez kapcsolódott.
Teherán nem változtat nukleáris doktrínáján
A nukleáris program továbbra is a lehetséges megállapodás egyik központi kérdése. Rezaei közölte, hogy Irán egyelőre nem döntött nukleáris doktrínájának megváltoztatásáról, noha az ország nukleáris létesítményei elleni támadásokat követően a nyilvánosságban felmerültek ilyen követelések.
„Nincs új döntés a nukleáris doktrína megváltoztatásával kapcsolatban” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy Irán továbbra is részese az atomsorompó-szerződésnek, és minden jövőbeni nukleáris tárgyaláson ragaszkodni fog az abban biztosított jogaihoz.
„Ha nukleáris tárgyalásokra kerül sor, követelni fogjuk a jogainkat” – fogalmazott.
Rezaei élesen bírálta Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatóját is, akit „zsoldosnak és a cionista rezsim szolgájának” nevezett. Állítása szerint Irán nukleáris létesítményeit átfogó ellenőrzéseknek vetették alá, és az ország nem térítette el nukleáris programját.
Az iráni tisztviselő arra is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok újabb katonai fellépésére Teherán súlyos válasszal reagálna.
Irán regionális biztonsági szerepet is vállalna
Rezaei a Washingtonnal folytatott egyeztetéseken túl Irán regionális szerepéről is beszélt. Felidézte a Teheránban nemrég tartott négyoldalú tárgyalásokat, amelyeken szaúdi, török és pakisztáni magas rangú tisztviselők vettek részt.
Állítása szerint a látogató küldöttségek komoly aggodalmukat fejezték ki Izrael regionális politikája miatt. Rezaei beszámolója alapján Khalid bin Szalmán szaúdi védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy Izrael Törökország, majd Szaúd-Arábia ellen is felléphet.
„Kálid herceg azt mondta, hogy utánatok Izrael Törökország után megy, majd utánunk jön Szaúd-Arábia” – idézte fel Rezaei.
Az iráni tisztviselő szerint Ibrahim Kalin török hírszerzési vezető szintén aggodalmát fejezte ki Izraellel kapcsolatban. A pakisztáni képviselő pedig – Rezaei értelmezése szerint – a hinduk és a zsidók közötti, a muszlimokkal és Pakisztánnal szemben erősödő együttműködés miatt aggódott.
A megbeszéléseken szó esett a mekkai paktumról, Jemenről és Szíriáról, Izrael dél-libanoni és dél-szíriai jelenlétéről, valamint a gázai és ciszjordániai helyzetről is.
„Úgy gondoljuk, hogy a külföldi hatalmaknak el kell hagyniuk a régiót, és maguknak a régió országainak kell megőrizniük a biztonságukat” – igézi Rezaeit az Iranintl.
