Az Egyesült Államok és Irán még nagyon távol áll a fegyveres konfliktus lezárásától – nyilatkozta egy magas rangú iráni tisztviselő kedden. Miközben a népszerűtlen háború rányomja bélyegét az amerikai félidős választásokra, Donald Trump elnök nem zárta ki a harci műveletek folytatását, a katari közvetítők pedig versenyt futnak az idővel, hogy megakadályozzák a régiós háború kiszélesedését.
Washington kedd éjjel „védekező” jellegű csapásokat hajtott végre az iráni Kesm szigetén, kifejezetten az amerikai célpontok ellen bevetett föld-levegő rakétaállásokat támadva. Amerikai tisztviselők szerint a katonai akció korlátozott volt, és nem jelent automatikus visszatérést az átfogó harci műveletekhez.
Donald Trump kedden a Fox News Channelnek adott interjújában fenntartotta a katonai fellépés lehetőségét, de hangsúlyozta: „Nem akarok sok embert megölni, de ha muszáj, akkor muszáj lesz.” A Financial Timesnak (FT) adott telefonos interjúban az elnök elégedettségét fejezte ki a jelenlegi patthelyzettel kapcsolatban, mondván: „Úgy tűnik, mindent megkapunk, amit akarunk.”
Arra az FT-kérdésre, miként értékeli Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök célzásait egy lehetséges támadásról, Trump harciasan reagált: „Készen állunk. Be vagyunk zárva és megpakolva, ha mennünk kell, de lehet, hogy semmi okunk sincs rá.” Ugyanakkor megerősítette, hogy közvetett tárgyalások folynak Teheránnal a dúsított iráni uránkészlet sorsáról.
Ezzel párhuzamosan Trump bejelentett egy megegyezést is Netanjahuval: Washington az idei év végével leállítja az évi 4 milliárd dolláros közvetlen finanszírozást Izraelnek, a jövőben fegyvereladások formájában támogatja közel-keleti szövetségesét. A bejelentést elemzők úgy értékelik, mint egy gesztust az Izrael feltétlen amerikai támogatásával elégedetlen szavazóknak a félidős választások napján.
Katar közvetítése
A februárban kirobbant konfliktus újbóli fellángolásának elkerülése érdekében Katari közvetítők hétfő este Teheránba utaztak. Egy amerikai-iráni megállapodástervezet alapján próbálják áthidalni a két fél közötti szakadékot.
„Teherán feltételeinek teljesülniük kell, ha az Egyesült Államok a Hormuzi-szoros újranyitását akarja” – jelentette ki a névtelenséget kérő magas rangú iráni tisztviselő, utalva arra, hogy Irán az olajszankciók eltörlését, az amerikai tengeri blokád feloldását és a befagyasztott iráni vagyon felszabadítását követeli.
Mohsen Rezaei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára kijelentette, hogy Washington eddigi válasza „nem volt meggyőző”. Rezaei az X-en egyértelművé tette: az Egyesült Államoknak maradéktalanul teljesítenie kell az iráni fél által támasztott hét feltételt ahhoz, hogy a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost újra megnyissák a hajózás előtt.
Madzsid al-Anszari, a katari külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy az iráni és az amerikai vezetés is tanulmányozza a közvetítők javaslatait. „Intenzív regionális erőfeszítések folynak az eszkaláció elkerülésére. Ha nem lenne reménysugár, nem lennének tárgyalások” – fogalmazott, utalva arra, hogy a következő 36 órában hivatalos visszajelzést várnak Washingtontól és Teherántól is. (Egy magas rangú iráni forrás azonban később cáfolta, hogy bármilyen szigorú határidőt szabtak volna a válaszadásra.)
Teherán kemény válaszcsapással fenyeget
A diplomáciai tapogatózás ellenére az iráni vezetés retorikája továbbra is harcias. Tisztviselők szerint Teherán elutasítja az amerikai „túlzott követeléseket”, és a nukleáris tárgyalásokat is kizárólag a saját feltételeik teljesülése után hajlandóak megkezdeni.
Mohammad Baqer Qalibaf iráni parlamenti elnök kijelentette: „Az ellenség fenyegetésekkel és katonai akciókkal próbálja térdre kényszeríteni a nemzetet, de súlyosan tévednek. Irán válasza bármilyen amerikai téves számításra kiszámíthatatlan lesz, és azt a földrajzi határok sem fogják korlátozni.”
Ezt támasztja alá Ali Abdollahi, az iráni fegyveres erők vezérkari főnökének nyilatkozata is, miszerint az iráni hadsereg már frissíti az amerikai és izraeli célpontok listáját. A Kayhan című, iráni keményvonalas újság kedden egyenesen azt állította, hogy egy újabb háború kitörése esetén az Egyesült Államok brit, olasz, görög, román, albán és ciprusi létesítményei is célkeresztbe kerülhetnek.
A fokozódó feszültség, a jemeni húszik által Szaúd-Arábia ellen intézett sorozatos támadások, valamint a kiszélesedő konfliktus egyelőre bizonytalanságban tartja a világpiacokat is. Az olaj ára szerda reggel esésnek indult, amint a befektetők a félidős amerikai választások eredményeire és a béketárgyalások kimenetelére fókuszáltak.
Közben Irán a szomszédos országokkal is egyeztet: Abbász Arakcsi iráni külügyminiszter kedden megerősítette, hogy egy új regionális biztonsági paktumról tárgyalnak Szaúd-Arábiával, amely kizárná a külföldi (elsősorban nyugati) katonai jelenlétet a térségből. A múlt héten szaúdi, török és pakisztáni tisztviselők tartottak magas szintű egyeztetéseket Teheránban.
