Az euró bevezetése Magyarország javára válhat, azonban a csatlakozás időpontjánál fontosabb, hogy a magyar gazdaság megfelelően felkészüljön a közös valuta átvételére – jelentette ki Varga Mihály a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Polgári Gondola rendezvényén. A jegybankelnök hangsúlyozta: az euró nem csodaszer, így önmagában nem jelent megoldást a gazdasági kihívásokra, ezért a cél nem a gyors, hanem a sikeres euróövezeti csatlakozás.
Varga Mihály rámutatott: Magyarország legfontosabb gazdaságstratégiai célja a társadalmi jólét tartós növelése és a fenntartható gazdasági felzárkózás biztosítása – derül ki a Magyar Hírlaphoz eljuttatott sajtóközleményből. A közös valuta átvételének feltételeit ezért úgy kell teljesíteni, hogy a fenntartható növekedésre előnyös hatással legyen. A jegybankelnök kiemelte: az euró bevezetése számottevő előnyöket kínál Magyarországnak. A kamatszintek mérséklődése olcsóbb finanszírozást biztosíthat, az árfolyamkockázat megszűnése kiszámíthatóbbá teheti a vállalkozások működését, míg az átváltási költségek elmaradása évente mintegy 130 milliárd forintos megtakarítást jelenthet. A kedvező hatások mellett azonban a kockázatokat is mérlegelni kell – figyelmeztetett Varga Mihály.
Mint mondta: az euró bevezetésével Magyarország elveszítené önálló monetáris politikáját, így a hazai gazdasági folyamatokhoz igazodó kamatpolitika is megszűnne. A közös monetáris politika ráadásul nem feltétlenül képes az egyes tagállamokat eltérően érintő gazdasági sokkok megfelelő kezelésére. A jegybankelnök szerint ezért a felkészülésnek túl kell mutatnia a maastrichti feltételek teljesítésén. Az infláció tartósan alacsony szinten tartása, a költségvetési egyensúly helyreállítása, a termelékenység növelése és a versenyképesség javítása egyaránt nélkülözhetetlen.
Varga Mihály aláhúzta: a sikeres felkészülés eredményei már az euró tényleges bevezetése előtt érezhetővé válhatnak. A stabilitás, a versenyképesség és a befektetői bizalom erősítése önmagában is hozzájárulhat Magyarország fejlődéséhez. A jegybank részéről az árstabilitás megteremtése és fenntartása a legfontosabb cél a közös valuta és a fenntartható növekedés eléréséhez. Ennek fontos mérföldköve az MNB inflációs céljának 2,5 százalékra mérséklése.
A következetes monetáris politikának köszönhetően az infláció mértéke szeptemberben 1,6 százalékon alakult, amely historikusan és nemzetközi összevetésben is alacsony áremelkedést jelent, de a külső inflációs kockázatok miatt az óvatos és fegyelmezett monetáris politika továbbra is indokolt – tette hozzá a jegybankelnök.
