Vízválság fenyegeti Magyarországot?

Új stratégiát szorgalmaz a külügyminiszter

Gazdaság
  • 2026.09.16. - 10:44
Cikk borítókép
Magyarországon az ivóvíz közel 95%-a felszín alatti vízkészletekből származikFacebook/Orbán Anita

Magyarországon az ivóvíz közel 95%-a felszín alatti vízkészletekből származik. Orbán Anita szerint az ország vízbiztonsága ezért azon múlik, hogyan gazdálkodunk ezekkel a stratégiai készletekkel - derült ki a külügyminiszter Facebook-bejegyzéséből.

1976 után először újra Budapesten tartották a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetségének Világkongresszusát, immár 53. alkalommal. Az esemény vendégeként Orbán Anita arról beszélt, hogy Magyarországnak a víz megtartására, felszín alatti készleteink védelmére és természetes utánpótlásuk erősítésére kell építenie vízpolitikáját.

Az aszályok és a Duna idei rekordalacsony vízállása már megmutatták, mekkora jelentősége van ennek a gyakorlatban. Nyáron a folyó vízszintje Paksnál olyan mélyre süllyedt, hogy veszélybe került az atomerőmű reaktor blokkjainak hűtése, és a kormánynak energetikai vészhelyzetet kellett kihirdetnie. A vízhiány az ivóvízellátástól a mezőgazdaságon és az energián át a gazdaság egészét érinti.

Mindezt tovább nehezíti, hogy felszíni vizeink 95%-a az országhatáron kívülről érkezik. Az ország vízbiztonságát ezért csak aktív vízdiplomáciával, a felvízi országokkal ápolt jó együttműködéssel és működő nemzetközi keretek érvényesítésével tudják megteremteni.

Mit teszünk a vízhiány ellen?

A kormány elfogadta a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet, amely 11 pontban, végrehajtási határidő megszabásával rögzíti a legfontosabb intézkedéseket, többek között szabályozási feladatokat, a természetes vízvisszatartási intézkedések integrálását, a vízmegtartásra alkalmas területek lehatárolását, és a fenntartható vízgazdálkodásra irányuló intézkedéseket.

„Nemzetközi téren építünk az ENSZ Vízügyi Egyezményére mint a globális vízügyi kihívások kezelésének kulcsfontosságú eszközére, és erősítjük a két- és többoldalú határon átnyúló együttműködést a Duna-medencében mind az EU, mind az ENSZ keretrendszerén belül, összhangban a fenntartható fejlődési célok elérésével” – írta a külügyminiszter.

„Támaszkodunk a tudományos közösség munkájára is, hiszen a kutatók adatokkal alapozzák meg a döntéshozatalt, innovatív megoldásokat dolgoznak ki, és tapasztalatcserét folytatnak a nemzetközi partnerekkel. A Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége ennek a kongresszusnak a következtetéseit és kutatási eredményeit becsatornázza a decemberi Abu-Dzabi ENSZ Vízügyi Konferenciára, amelynek nagy jelentősége van a globális vízügyi kihívások jövőbeni kezelésében.”

„Célunk, hogy Magyarország hosszú távon is biztonságosan rendelkezzen a lakossági és a gazdaság működéséhez szükséges vízkészletekkel” – zárta bejegyzését Orbán Anita.

Reklám