Szlovénia és Olaszország közös stratégiai érdekének nevezte az Európai Unió bővítésének felgyorsítását Tone Kajzer szlovén és Antonio Tajani olasz külügyminiszter kedden Nova Goricában. A két tárcavezető a schengeni határellenőrzésekről, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról és a kisebbségek helyzetéről is tárgyalt.
A külügyminiszterek szerint fenn kell tartani a Nyugat-Balkán országainak, valamint Ukrajnának és Moldovának az uniós csatlakozási perspektíváját.
A felek az Olaszország által a szlovén határon fenntartott ideiglenes határellenőrzésekről is tárgyaltak. Kajzer a schengeni övezet rendes működésének helyreállítását sürgette, és közölte: olyan megoldásokat keresnek, amelyek a zavartalan határátlépés mellett a biztonsági szempontokat is érvényesítik.
Kajzer és Tajani a kétoldalú kapcsolatok további erősítését is szorgalmazta. A szlovén külügyminiszter Olaszországot fontos szomszédnak, partnernek és NATO-szövetségesnek nevezte.
A gazdasági kapcsolatokról szólva Kajzer közölte: a két ország közötti áruforgalom tavaly elérte a 10 milliárd eurót, a szolgáltatáskereskedelem pedig a 2 milliárdot. Tajani szerint Szlovénia Olaszország vezető gazdasági partnere a térségben, a kétoldalú áruforgalom pedig hat év alatt 36 százalékkal nőtt.
A felek elsősorban a tudomány, az innováció, az ipar és a logisztika területén bővítenék az együttműködést. Tajani külön is szorgalmazta a trieszti és a koperi kikötő kapcsolatainak erősítését, a két miniszter pedig az Észak-Adria térségében folytatott együttműködés jelentőségét hangsúlyozta.
Napirenden szerepelt az olaszországi szlovén és a szlovéniai olasz kisebbség helyzete is. Kajzer üdvözölte, hogy Róma 2026-ra és 2027-re növelte a szlovén kisebbség támogatását, ugyanakkor további előrelépést sürgetett a rendezetlen kérdésekben.
Ezek között említette az olaszországi szlovén közösség parlamenti képviseletét. Mint mondta, az olasz kormány keresi a megoldást, de jelenleg nincs politikai támogatottsága a szlovén rendszerhez hasonló, garantált parlamenti képviselet bevezetésének.
Kajzer a Nova Gorica és Gorizia közötti együttműködést a két ország kapcsolatainak példájaként említette. A két határváros tavaly közösen viselte az Európa Kulturális Fővárosa címet.
