A felszín alatti vizek védelme kiemelt ügy, Magyarország legnagyobb kihívásai közé tartozik. A hidrogeológusok szakértelme és elkötelezettsége nélkülözhetetlen országunk vízbiztonságának fenntartásában – mondta a külügyminiszter kedden Budapesten, a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (IAH) 53. világkongresszusán mondott köszöntőjében.
Orbán Anita emlékeztetett arra, hogy az IAH (International Association of Hydrogeologists) 1976 után, ötven év elteltével tért vissza Magyarországra.
„A kongresszus nagyon fontos tudományos esemény, különösen a közelmúltbeli szélsőséges időjárási események fényében, amelyek arra emlékeztetik Európát, hogy azonnali lépéseket kell tennünk a kiszámítható jövő érdekében. A felszín alatti vizek különösen nagy kincsünk, hiszen ivóvizünk 95 százaléka onnan származik” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
A politikus kitért arra, hogy meg kell védeni azokat a vizeket, amelyek rendelkezésre állnak, és pótolni kell, amelyet felhasználunk.
„Magyarországnak a víz megtartására, a felszín alatti vízforrások védelmére és feltöltésére, valamint a természetes vízvisszatartó rendszerek helyreállítására kell összpontosítania. Ennek érdekében fogadta el a kormány a fenntartható vízgazdálkodási cselekvési tervet. A Duna vízszintjének júliusi és augusztusi negatív rekordjának következményei megmutatták, mennyire sebezhetők társadalmaink, hiszen a vízhiány hatással van az ivóvízellátástól a mezőgazdaságig, az energiainfrastruktúrán át a logisztikai kihívásokon át egyéb gazdasági vonatkozásokig” – jelentette ki.
Emlékeztetett: nyáron a kormány szakértők, a civil társadalom, valamint az üzleti szektor bevonásával sikeresen kezelte a Duna rekordalacsony szintje miatt kialakult helyzetet, amely a paksi atomerőmű működését veszélyeztette, és megoldotta az energiafogyasztás szükséges csökkentését is.
„De a történtek megerősítik, hogy a vízbiztonságnak és az ország vízgazdálkodásának a legfontosabb kérdések között kell szerepelnie a kormány tevékenysége során” – tette hozzá.
Orbán Anita szólt arról, hogy Magyarország elkötelezett a hatodik globális fenntartható fejlődési cél támogatásában, amely biztosítja a tiszta vízhez való hozzáférést.
„A tudományos közösségnek jelentős szerepe van abban, hogy a döntéshozók figyelmét ráirányítja a víz fontosságára, és innovatív megoldásokat dolgoz ki világszerte. Magyarország nemzetközileg elismert szakértelemmel rendelkezik ezen a téren, és ez a kongresszus is utat nyithat a jövőbeli együttműködések előtt” – mondta Orbán Anita, aki reményét fejezte ki, hogy a kongresszus jó előkészítése lesz az ENSZ decemberi abu-dzabi vízügyi konferenciájának.
Felszólalásában Horváth Balázs vízügyi helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy a felszín alatti vizek az egyik legértékesebb és egyben legkevésbé látható természeti erőforrások.
„A felszín alatti vizek tükrözik a teljes vízciklus összesített állapotát, csökkenésük nem csupán hidrogeológiai mutató, hatással van a mezőgazdaságra, az erdőkre, a biodiverzitásra. A felszín alatti és a felszíni vizeket ma már nem lehet külön kezelni a földhasználattól, a talajkezeléstől, az alkalmazkodástól az éghajlatváltozáshoz. A kialakult helyzetben a vizet a lehető leghosszabb ideig a talajban kell tartani, és hatékonyabban kell felhasználni. Javítani kell a talaj víztároló kapacitását, és helyre kell állítani az árterek és vizes élőhelyek természetes vízvisszatartási funkcióit” – fejtette ki Horváth Balázs.
Rámutatott, hogy most a vízhatékonyságba kell energiát fektetni, mert minden megtakarított vízegység csökkenti a természeti és felszín alatti nyomást. „Célunk, hogy a felszín alatti vizek feltöltődését gyakorlati és mérhető nemzeti programmá alakítsuk. Ehhez megbízható tudományos ismeretekre van szükség, minden lépést a helyi hidrogeológiai feltételekhez kell igazítani, és védeni kell a talajvíz minőségét és mennyiségét”.
Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arról beszélt, hogy az intézmény első geológus vezetőjeként is kötelessége hangsúlyozni a felszín alatti vizek fontosságát.
„Magyarország a nyolcvanas években vízgazdagnak tűnt, a geológia nagy kihívásai az olaj- és gázkutatásban, később a modern gazdaságok kritikus nyersanyagának megtalálásában rejlettek. Napjainkra azonban a víz elérhetősége, minősége és egyenetlen elosztása meghatározó tudományos és társadalmi kihívássá vált” – szögezte le.
Szólt arról, hogy a budapesti IAH-kongresszus a felszín alatti vizek védelme mellett az éghajlatváltozás, az aszályelőrejelzés, a városi parti rendszerek, a karsztvizek, a szennyezés, a geotermikus és ásványi vizek kérdésével is foglalkozik. Mint kiemelte, a magyar hidrogeológia szorosan kapcsolódik a nemzetközi kutatásokhoz.
A felszín alatti vizekkel foglalkozó kongresszus megnyitóján a Budapest Kongresszusi Központban köszöntőt mondott Darázs Lénárd, a szervező ELTE rektora és Szőcs Teodóra, az IAH elnöke. A rendezvényt videóüzenetben köszöntötte Abu Amani, az UNESCO Víztudományi Osztályának igazgatója.
A szeptember 18-ig tartó eseményre 75 országból mintegy kilencszáz kutató, mérnök, vízügyi szakember, ipari szereplő és döntéshozó érkezett.
