Nagy nyertese a legújabb uniós költségvetési ciklusnak egyebek mellett az élelmiszeripar. A kis- és közepes élelmiszer-feldolgozók fejlesztésére háromszázmilliárd forint jut 2020-ig, amiből van mit tenni a minőség jobbá tétele érdekében.
Az elmúlt időszakban egyre többet beszélt a kormány az élelmiszeripar fejlesztésének irányairól. Azt már tudjuk, hogy 2020-ig háromszázmilliárd forint jut az ágazatra, ami a gazdaságfejlesztésre fordítható uniós támogatás hatvan százaléka, korábban ez az arány mindössze 16 százalék volt. Elsősorban a kis- és közepes feldolgozók, vállalkozások élvezhetik a megemelt összegű támogatást, amelynek elosztása nagyban függ az érintett üzem méretétől. Az uniós normák szerinti mikrovállalkozásból 3725, kisvállalkozásból 1060, közepes vállalkozásból 290, nagyvállalkozásból 65 működik Magyarországon. Minél magasabb feldolgozottságú és minél magasabb hozzáadott értékkel rendelkezik egy élelmiszer, annál több vissza nem térítendő támogatást fordíthat fejlesztésre a gyártó.
Nemrégiben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy az élelmiszeriparban nemcsak a kapacitásbővítés és az exportra termelés fejlesztése fontos feladat, de elmaradás tapasztalható az élelmiszerek minőségét illetően is. Éppen ezért fontos, hogy a jövőben minél kevesebb adalékanyagot, „kétes eredetű” fűszert használjanak fel.
Az élelmiszerek adalékanyagait, azok minőségét, összetevőikkel kapcsolatos minőségi követelményeit az Európai Unió szabályozza, ennek irányelveit csatlakozásunkkor elfogadtuk. Ezeket az előírásokat egészíti ki a Magyar Élelmiszerkönyv. Az élelmiszeripar szentírásának tekinthető kiadvány három kötetben szabályozza az élelmiszerláncot: az első részben a már említett európai uniós irányelvek találhatók, a második kötet a hazai adottságok figyelembevételével tartalmazza a nemzetközi szervezetek ajánlásait. A harmadik, egyben leglényegesebb kötet, a Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény pedig a magyar szabványokat, valamint az ellenőrzésre vonatkozó vizsgálati módszereket tartalmazza. A szabályozás minden alapvető élelmiszerre kiterjed.
Nemrégiben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy az élelmiszeriparban nemcsak a kapacitásbővítés és az exportra termelés fejlesztése fontos feladat, de elmaradás tapasztalható az élelmiszerek minőségét illetően is. Éppen ezért fontos, hogy a jövőben minél kevesebb adalékanyagot, „kétes eredetű” fűszert használjanak fel.
Az élelmiszerek adalékanyagait, azok minőségét, összetevőikkel kapcsolatos minőségi követelményeit az Európai Unió szabályozza, ennek irányelveit csatlakozásunkkor elfogadtuk. Ezeket az előírásokat egészíti ki a Magyar Élelmiszerkönyv. Az élelmiszeripar szentírásának tekinthető kiadvány három kötetben szabályozza az élelmiszerláncot: az első részben a már említett európai uniós irányelvek találhatók, a második kötet a hazai adottságok figyelembevételével tartalmazza a nemzetközi szervezetek ajánlásait. A harmadik, egyben leglényegesebb kötet, a Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény pedig a magyar szabványokat, valamint az ellenőrzésre vonatkozó vizsgálati módszereket tartalmazza. A szabályozás minden alapvető élelmiszerre kiterjed.
