Gazdaság
A Költségvetési Tanács előtt van már a jövő évi büdzsé tervezete
A Nemzetgazdasági Minisztériumnak is az a célja, hogy jövőre elszámoltassák a bankokat, és még több pénzük legyen a családoknak
A testület elnöke, Kovács Árpád lapunknak azt mondta, az egyeztetések folyamatosak, az álláspontok a főbb számokat illetően közelednek, és határidőre, azaz a hónap végére elkészülnek a véleményezéssel. A parlamentben ismét szó esett az ellenzéki vádakról, így Lázár János miniszter újra megerősítette: nem lesz jövőre megszorítás, sem pedig forráskivonás. A büdzsé keretszámairól egyelőre csak találgatások vannak, a korábbi ígéretekkel szemben nem terjesztették be a tervezetet az Országgyűlés elé tegnap.
Nem lesz megszorítás, forráskivonás a 2015-ös és 2016-os költségvetésben - mondta tegnap Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamentben napirend előtti válaszában a büdzsével kapcsolatban a baloldali rágalmakra reagálva. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis beterjesztette a Költségvetési Tanács (KT) elé a központi költségvetés 2015-ös évre vonatkozó tervezetét véleményezésre. Ezzel kapcsolatban azt közölték, hogy a szaktárca a költségvetés kidolgozásánál arra törekedett, hogy egyrészt 2015 a banki elszámoltatás éve legyen, és részben ennek köszönhetően több pénz maradjon a családoknál – ezzel is erősítve a nemzetgazdaság számára fontos belső keresletet. A kormány másik fő célja, hogy nagyarányú bürokráciacsökkentést indítson el Magyarországon, ami az ország gazdasági versenyképességét jelentősen javítja - olvasható a közleményben. „A kormány a törvényi előírást betartva legkésőbb október 31-ig beterjeszti az Országgyűlésnek a 2015-ös költségvetés tervezetét, ami a benyújtással válik nyilvánossá” – írta az NGM.
Ami ez utóbbit illeti, tegnapig azt lehetett több helyről hallani, hogy a büdzsét beterjesztik az Országgyűlés elé. Ez azonban lapzártánkig nem történt meg. Így a konkrét keretszámok sem ismertek, csupán a politikusok elszólásaiból lehet következtetni néhány változásra.
Orbán Viktor még az önkormányzati választás előtt vázolt fel néhány célt. Ezek között szerepelt a a kórházi működés javítása, a háziorvosok jövedelmének emelése, az oktatási rendszer átalakítása és fejlesztése.
A konvergenciaprogramból egyébként kiolvasható, hogy a kormány általában véve fegyelmezett költségvetési gazdálkodásra készül. Eszerint: a költségvetési szervek árubeszerzései nem emelkedhetnek érdemben, és az önkormányzatoknál is inflációtól elmaradó növekedés várható. Csak a nyugdíjkiadások reálértéke marad meg, ahogyan a kormány eddig is tervezte. Az más kérdés, hogy végül rendre alacsonyabb lett az infláció a tervnél, így a nyugdíjasok jól jártak. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások csökkennek, a kulturális és sportberuházások csak többletbevétel függvényében valósulhatnak meg.
Úgy tudjuk, a tervek szerint a kormány megduplázhatja a kétgyermekes családok adókedvezményét, ami ötvenöt-hatvan milliárd forintos tételt jelent. Ezenkívül módosulhat a pénzügyi szektort terhelő különadó, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke is – a lehetséges felülvizsgálatot ezekről a fizetési kötelezettségekről már Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter többször is szóba hozta annak érdekében, hogy felpörögjön a hitelezés.
A NATO felé vállalt kötelezettség teljesítését is fel kellene gyorsítani, ez meg is kezdődne, hiszen tíz év alatt a jelenlegi 0,75 százalékos GDP-arányos szintről kétszázalékosra kell emelni a honvédelmi kiadásokat.
