Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán kijelentette, hogy meg akarja nyitni az utat Kanada előtt, hogy az Európai Unió első „társult tagjává” váljon. A javaslat jelentős politikai irányváltást jelez, miközben az EU új partnerségeket keres egy „nyíltan ellenséges világban”.
Az uniós törvényhozók álló ovációval fogadták a javaslatot, majd odamentek, hogy megöleljék Mark Carney kanadai miniszterelnököt, aki a strasbourgi Európai Parlamentben hallgatta Ursula von der Leyen beszédét.
„Azt mondtam, hogy sürgősen újra kell gondolnunk a partnerségeinket. Ezért szeretnék együttműködni önökkel annak érdekében, hogy megnyissuk az utat Kanada előtt, és az EU első társult tagja lehessen” – mondta von der Leyen.
„Európa és Kanada hisz a demokráciában”
„Az EU és Kanada ugyanúgy látja a világot: a mesterséges intelligenciától az éghajlatváltozásig, az Arktisztól a geopolitikáig. És együtt álltunk ki Ukrajnában, a védelem, a nyersanyagok és az ellátási láncok terén” – mondta von der Leyen.
„De mindenekelőtt, Európa és Kanada hisz a demokráciában” – tette hozzá.
Szerinte új partnerségekre van szükség „a mai világ hideg és törékeny korszakában”.
A 27 országot tömörítő EU háborúval néz szembe a határain, Oroszország ukrajnai inváziója miatt, miközben kereskedelmi és egyéb kérdésekben Donald Trump amerikai elnök kormányzatával, valamint az egyre határozottabb Kínával is éles versenyben áll.
Von der Leyen javaslatáról az uniós tagállamoknak kell dönteniük. Az EU eddig nem mutatott nagy rugalmasságot az ilyen, a teljes jogú tagságnál lazább státuszok kialakításában. A tagállamok langyosan reagáltak Németország májusi javaslatára is, amely szerint Ukrajna társult tagságot kaphatna a teljes jogú csatlakozás felé vezető lépcsőfokként.
Egy uniós diplomata szerdán meglepetésének adott hangot von der Leyen javaslata miatt, mondván, hogy „senki sem tudja igazán, mit jelent”. A diplomata szerint azzal kapcsolatban is vannak aggályok, hogy az Európai Bizottság elnöke „túl sokat ígér, és nem lesz képes betartani az ígéreteit”.
A kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzését emellett továbbra is jelentős akadályok nehezítik. Mark Manger, a Torontói Egyetem politikai gazdaságtannal és globális ügyekkel foglalkozó professzora szerint az uniós tisztviselőket frusztrálta, hogy Kanada nem volt hajlandó megnyitni két, magas költséggel védett ágazatát: a távközlést és a tejipart.
Mark Carneyt meleg tapssal fogadták az uniós törvényhozók, amikor megérkezett az Európai Parlamentbe
A hét elején azt mondta, hogy Kanada „egyedülálló szövetségre” törekszik az EU-val, de nem akar uniós taggá válni. Csütörtökön ő maga is beszédet mond az Európai Parlamentben. Carney korábban hangsúlyozta, hogy Kanada nem teljes jogú tagságot keres, hanem különleges együttműködést az EU-val.
Carney európai útja a kanadai–amerikai kapcsolatok történelmi mélypontját követi. A két ország kereskedelmi tárgyalásai a múlt hónapban összeomlottak, ami kölcsönös vámintézkedések sorát indította el.
A kanadai miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a következő évtizedben megduplázza Kanada Egyesült Államokon kívüli kereskedelmét, miközben Ottawa az egyre élesedő kereskedelmi háború miatt igyekszik csökkenteni függőségét déli szomszédjától.
Carney kedden azt mondta, hogy a részletesebb egyeztetések október végén, a montreali Kanada–EU-csúcstalálkozón kezdődhetnek.
„Egyre szorosabbá vált a kapcsolatunk az EU-val, különösen az elmúlt másfél évben” – mondta Anita Anand kanadai külügyminiszter a Reutersnek.
Szerdai beszédében von der Leyen azt mondta, hogy az EU és Kanada számos területen szorosabbra fűzi együttműködését.
„Intelligens gyártáson fogunk dolgozni. Létrehozunk egy technológiai szövetséget. Integráljuk a védelmi ipari bázisokat. Az Arktiszt zászlóshajó közös projektté tesszük” – mondta.
„A partnerségek stratégiai választást jelentenek Európa számára. De egyben a nemzetközi szabályokon alapuló rendszer meggyengülésére is reagálnak” – tette hozzá.
Von der Leyen hangsúlyozta: „Ez egy olyan partnerség, amely senki más ellen nem irányul.”
