Egyre forrób kérdés a migráció az Európai Unióban

A levél megszövegezésekor az Olaszország és Albánia közötti visszaküldési központot vették alapul, és azt a megállapodást tartják követendő példának. Erre hivatkozva ajánlják, hogy az uniós tagállamok a szervezeten kívüli országokkal kössenek hasonló megállapodásokat.

A tizenkilencek ülését a dán Mette Frederiksen, valamint olasz Giorgia Meloni miniszterelnökök kezdeményezte, és ezen a tanácskozáson egy közös levelet is elfogadtak, amiben többek között a visszaküldési központok létrehozását követelik.

A levélben többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy a tagállamok demokratikus joga kell maradjon, hogy eldönthessék, kik léphetnek be az unió területére, és kik maradhatnak itt. Az Olaszország és Albánia közötti visszaküldési központokról szóló megállapodást tartják követendő példának, és más tagállamokat is arra bíztatnak, hogy ilyen szerződéseket kössenek.

Eggyúttal arra is figyelmeztet a levél, hogy az ilyen modelleknek az uniós és a nemzetközi joggal összhangban kell állniuk, és szoros együttműködést kell kialakítani a központokat létrehozó országokkal.

Kívánatos célnak nevezik a csempészhálózatok gyengítését, továbbá szükségesnek tartják az Európába irányuló illegális migráció ösztönzésének a csökkentését. Az eredményes fellépés érdekében pedig a hatékonyabb kitoloncolás mellett érvelnek.

Az aláírók szerint az utóbbi időben a jogalkotás megmutatkozó előrelépéseket kézzelfogható eredményeknek kell követnie.

A levélben úgy fogalmaznak, hogy az azt aláírók újradefiniálták az európai migrációs vitát, és hangsúlyozzák, hogy az uniós migrációpolitikában az utóbbi években változott az általános álláspont.

A csúcs előtti egyeztetést szervező Dánia és Olaszország mellett az aláírók között van Magyarország, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Svédország.