Kevesen gondolnák, hogy a lábunkban is működik egy olyan mechanizmus, amely fontos szerepet játszik a vérkeringésben. A vádlit ezért gyakran a test „második szívének” nevezik. Természetesen nem egy újabb szívről van szó, hanem a vádliizmok úgynevezett izompumpájáról, amely minden egyes lépéssel segíti a vér visszajutását a szívhez.
A szív az artériákon keresztül oxigéndús vért juttat a test különböző részeibe, ám amikor a vér eléri a lábakat, annak a gravitáció ellenében kell visszaáramolnia a szív felé. A vénák önmagukban nem képesek erős pumpáló erőt kifejteni. Ebben segítenek a vádliizmok: amikor járunk, futunk, lépcsőzünk vagy lábujjhegyre emelkedünk, az izmok összehúzódnak, összenyomják a körülöttük található vénákat, és felfelé préselik a vért.
A vénákban apró, egyirányú billentyűk akadályozzák meg, hogy a vér visszacsússzon a lábfejek felé. Így minden egyes izomösszehúzódás újabb lépéssel közelebb juttatja a vért a szívhez. Ha azonban ez a pumpa nem működik megfelelően, a vér könnyebben panghat a lábakban, ami bokaduzzanathoz, lábfájdalomhoz vagy nehéz, fáradt lábakhoz vezethet.
A kutatások szerint a vádli izompumpájának állapota az általános egészségi állapottal is összefügghet. Egy 2020-as, a Mayo Clinic adataira épülő vizsgálatban 2728 felnőttet követtek nyomon. Azok között, akiknél gyengébb volt a vádli pumpafunkciója, tíz év alatt jóval magasabb halálozási arányt figyeltek meg, mint azoknál, akiknél megfelelően működött ez a mechanizmus. Egy későbbi, 2024-ben publikált, csaknem 6000 beteget vizsgáló kutatás hasonló összefüggést talált: minél kevesebb vért tudott a vádli izompumpája mozgás közben továbbítani, annál magasabb volt a halálozás kockázata. Fontos azonban, hogy ezek megfigyeléses vizsgálatok voltak, ezért nem bizonyítják, hogy önmagában a gyenge vádli okozza a magasabb halálozási kockázatot.
A jó hír, hogy a „második szív” működésének támogatása rendkívül egyszerű. A legkézenfekvőbb megoldás a rendszeres séta, hiszen minden egyes lépés megmozgatja a vádliizmokat. A futás, a lépcsőzés és a sarok ismételt megemelése szintén aktiválja az izompumpát.
Különösen fontos ez azok számára, akik hosszú órákat töltenek ülve. A tartós mozdulatlanság helyett érdemes legalább óránként felállni és néhány percet sétálni. Ha erre nincs lehetőség, már az is segíthet, ha valaki mozgatja a bokáját, vagy a lábujjak földön tartása mellett ismételten felemeli és leengedi a sarkát. A puszta állás azonban nem feltétlenül elegendő, hiszen a vérkeringést elsősorban az izmok aktív összehúzódása segíti.
A kutatók a vádli egyik mélyen fekvő izmát, a gázlóizmot, vagyis a soleust is vizsgálták. Egy úgynevezett „soleus push-up” gyakorlat során a láb elülső része a talajon marad, miközben a sarkakat ismételten felemeljük és leengedjük. Kisebb vizsgálatok szerint ennek a mozgásnak az anyagcserére is lehet kedvező hatása: segítheti a szervezetet a glükóz és a zsírok feldolgozásában. Ezek az eredmények azonban még koraiak, és nem helyettesítik a rendszeres testmozgást – írja a ScienceAlert.
A lényeg tehát egyszerű: a vádli nem szó szerint egy második szív, de minden összehúzódásával komoly segítséget nyújt a valódi szívnek. A rendszeres mozgás, akár egy egyszerű séta is, hozzájárulhat ahhoz, hogy a vér hatékonyabban jusson vissza a lábakból a szívhez. A test egyik legfontosabb „pumpája” ugyanis nem különleges eszköz, hanem ott dolgozik bennünk minden egyes lépésnél.
