Évtizedek óta ismert jelenség, hogy a hagyományos gazdaságokban felnövő gyermekek körében jóval ritkább az asztma, a szénanátha és számos allergiás megbetegedés.
A kutatók ezt „farmhatásnak” nevezik, de sokáig nem tudták pontosan, mi áll a háttérben. Egy új kutatás most fontos lépést tett a rejtély megoldása felé: a tudósok azonosították azokat a baktériumfajokat, amelyek az immunrendszer védőhatásának jelentős részéért felelősek lehetnek.
A higiéniahipotézis szerint a túl steril környezetben nevelkedő gyermekek immunrendszere nem találkozik elegendő mikroorganizmussal, ezért később nagyobb valószínűséggel reagál túlzottan ártalmatlan anyagokra, például pollenre vagy állatszőrre. Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a farmokon élő gyerekek, akik nap mint nap sokféle baktériummal érintkeznek, jóval ritkábban szenvednek allergiás betegségektől.
A mostani vizsgálat során európai vidéki gyermekek környezetében előforduló mikrobákat elemezték. A kutatók kilenc olyan baktériumfajt azonosítottak, amelyek szoros kapcsolatban állnak a farmhatással. Ezek közül különösen fontosnak bizonyult a Romboutsia timonensis és a Glutamicibacter arilaitensis. A számítások szerint ezek a Gram-pozitív baktériumok az asztma elleni védőhatás mintegy kétharmadát, míg a szénanátha és az atópiás ekcéma elleni védelem közel felét magyarázhatják.
Érdekesség, hogy ezek a baktériumok a hagyományos otthonok matracporában viszonylag kis mennyiségben fordultak elő, míg a tehénistállók porában lényegesen nagyobb arányban voltak jelen. Ez arra utal, hogy a haszonállatok közelsége és a gazdasági környezet sajátos mikrobiális összetétele kulcsszerepet játszhat az immunrendszer megfelelő fejlődésében.
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem jelentik azt, hogy bárkinek szándékosan szennyezett környezetben kellene élnie. Sokkal inkább arról van szó, hogy az immunrendszernek életünk korai szakaszában szüksége van természetes, változatos mikrobiális ingerekre ahhoz, hogy megtanulja megkülönböztetni a valódi veszélyt az ártalmatlan anyagoktól. A túlzott sterilitás ezzel szemben hozzájárulhat az allergiás betegségek gyakoribb kialakulásához.
A felfedezés hosszabb távon új megelőző kezelések előtt nyithat utat. A kutatók remélik, hogy a védő hatású baktériumok vagy azok által termelt anyagok egyszer olyan készítmények alapját képezhetik, amelyek képesek utánozni a farmkörnyezet jótékony hatását. Ez különösen fontos lehet azokban az országokban, ahol az allergia és az asztma előfordulása évről évre emelkedik. Bár a klinikai alkalmazás még további kutatásokat igényel, az eredmények újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a természetes környezet és a mikrobiális sokféleség alapvető szerepet játszik immunrendszerünk egészséges fejlődésében - írja a ScienceAlert.
