Kutya kötelessége (lenne) minden munkavállalónak tudnia, hogy mit kell tenni a hőgutát kapott kollégájával. Az, hogy mentőt hívunk, alapdolog, de ezen túl azért akad még pár teendő, míg kiér a rohamkocsi...
„Agypukkasztó” hőség uralja a tájat - s ez nem csak holmi üres szófordulat, hanem a mindennapok gyötrő és véres, vijjogó mentőkkel tarkított valósága. Olyannyira áll, hogy a test mellett a gondolkodás is durván akadozhat - ez pedig végzetes hatással bírhat akkor, ha valaki a környezetünkben rosszul lesz. „Pusztulat” napokok ide vagy oda egyáltalán nem túlzás leszögezni, elengedhetetlen, hogy a munkavállalók ismerjék a legfontosabb tippeket és életmentő praktikákat, amelyek megkönnyítik a mindennapi létezést - és szükség esetén biztonsággal bevethetőek.
Lehetünk bármily alaposak, még az összes óvintézkedések rigorózus betartása mellett is előállhat hőkimerülés vagy hőguta veszélye. S ha ez bekövetkezik, akkor az előírások - és az emberi empátia íratlan törvénye - alapján minden (minden) munkavállalónak képesnek kell lennie a tünetek felismerésére és az azonnali elsősegélyre. A hőgutát amúgy viszonylag szimpla ügy felismerni: a „célszemélynek” már az izzadásra sem „futja”, a bőre pedig forró és száraz. A gyors pulzus, a ritkás és akadozó, esetenként Darth Vader-szerű légzés, valamint a zavartság és a görcsök, no meg a beszédzavarok vagy végső stádiumként az eszméletvesztés komoly egészségügyi problémákra utalhatnak.
Természetesen a mentők tárcsázása is fontos, de ha a fél- vagy totálisan ájult egyént a telefonálást megelőzően valami árnyékba, hűvös szobába húzzuk, akkor nem tévedünk sokat. A(z esetleges) szűk ruházat csekélyke meglazítása pedig olyankor is belefér, ha hölgy az illető - lévén a szégyenlősség és a fölösleges udvariasság a szó „szoros” értelmében végzetes lehet. A locsolás dettó segít, de e téren inkább az előzőleg szabaddá tett végtagokra kell fókuszálni mint vizespóló versenyt tartani. Inni pedig csak akkor adjunk az érintettnek, ha eszénél van - ellenkező esetben ugyanis olyformán fullasztjuk meg, ahogy az elő van írva a gyilkosságok nagy könyvében.
Az elsősegélynyújtási ismeretek rendszeres frissítése mind a munkahelyi, mind pedig a magánéleti viszonyok közt élet-halál kérdése. Ezért két hőhullám között fokozottan érdemes ismét és ismét átfutni, mi az a szívkompresszió, miként kell a fejet hátra hajtani és a szenvedő ember nyelvét előre húzni. A mesterséges légzés pedig épp annyira nem ördögtől való, mint a bőséges vízivás a pokoli hőség idején.
S amiről végképp kár lenne elfelejtkezni: mi magunk is bármikor fölborulhatunk, s akkor azoknak a kollégáinknak leszünk totálisan kiszolgáltatva, akik ott tevékenykednek körülöttünk. Azaz amit nekünk kötelező megtenni másokért - ugyan azt várhatjuk másoktól is.
