A magyar gyógyszerbefogadási rendszer az elmúlt 16 évben nem működött kellően kiszámíthatóan és átláthatóan. A kialakult helyzetért az egészségpolitikai döntéshozókat és egyes gyógyszergyártókat is felelősség terheli – fogalmazott Facebook-posztjában Hegedűs Zsolt.
„Az elmúlt években az új gyógyszerek befogadásáról rendszertelenül, gyakran hosszú késedelmek után születtek döntések. Az egyedi méltányossági rendszer sok esetben a rendszerszintű támogatás helyébe lépett, miközben nem biztosított megfelelő árkontrollt és átláthatóságot. A biohasonló gyógyszerek szélesebb körű alkalmazását sem segítették kellően a finanszírozási protokollok. A döntések szakmai szempontjai, valamint a támogatási kérelmekhez benyújtott tudományos bizonyítékok sem váltak a betegek, az egészségügyi dolgozók és a nyilvánosság számára megfelelően hozzáférhetővé” – írta az egészségügyi miniszter.
„Egyes gyógyszergyártók felelőssége azonban szintén megkerülhetetlen. Magyarországon több olyan gyógyszer is jelentős, akár több milliárd forintos forgalmat ér el az egyedi méltányossági rendszeren keresztül, amelynek gyártója hosszú időn keresztül nem kérelmezi a társadalombiztosítási befogadást. Ezekben az esetekben a támogatás késedelme nem kizárólag az állami döntéshozatalból, hanem a gyártó üzleti döntéséből is következik.
A nemzetközi vizsgálatok arra is rámutattak, hogy egyes közép- és kelet-európai országok bizonyos innovatív terápiákért magasabb egy betegre jutó összeget fizethetnek, mint a gazdagabb nyugat-európai államok. Indokolt megvizsgálni, hogy Magyarországon mely terápiás területeken okoznak hasonló méltánytalanságot a gyártói árképzési stratégiák” – fogalmazott posztjában a miniszter.
„Az innovatív gyógyszergyártók eddig csak korlátozottan működtek együtt abban, hogy az ártámogatási kérelmekben szereplő klinikai és egészség-gazdaságtani bizonyítékok szélesebb körben megismerhetők legyenek. A 2025 júniusában megjelent szakmai irányelv szerint e bizonyítékok meghatározott körének nyilvános hozzáférhetőségét biztosítani kell. A nagyobb átláthatóság megmutathatná, hogy egy új gyógyszer milyen többlet-egészségnyereséget nyújt a már támogatott kezelésekhez képest, és azt is, hogy ez a többletérték mennyire bizonyított vagy bizonytalan.
A magyar egészségügyi közkiadások nemcsak az európai uniós, hanem a visegrádi országok átlagától is elmaradtak a FIDESZ-KDNP kormányzása alatt. Ugyanakkor a gyógyszerek és gyógyászati eszközök a teljes magyar egészségügyi kiadáson belül az uniós átlagnál nagyobb arányt képviselnek. Ezért az egészségügyi források növelése mellett arra is szükség van, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a betegek számára legtöbb egészségnyereséget biztosító beavatkozásokra fordítsuk.
A szakdolgozói bérek rendezése, az alapellátás megerősítése és a gyógyszerfinanszírozás korszerűsítése – számos más kiemelt egészségügyi terület fejlesztésével párhuzamosan – egyaránt fontos feladat.
A kormány és az Egészségügyi Minisztérium növelni fogja az egészségügyre fordított közkiadásokat. A gyógyszerfinanszírozásban értékalapú, betegközpontú rendszert vezetünk be, amely az egyedi méltányosság helyett a kiszámítható, rendszerszintű támogatást helyezi előtérbe” – jegyezte meg Hegedűs Zsolt.
„A gyógyszerek árát az általuk nyújtott bizonyított egészségnyereséghez fogjuk viszonyítani. Ha egy kezelés hatásosságával kapcsolatban jelentős bizonytalanság áll fenn, vagy az ára nem áll arányban a valós értékével, eredményalapú és más kockázatmegosztási megállapodásokat kötünk azokkal a gyártókkal, amelyek hajlandók a magyar betegek érdekében együttműködni.
Fokozzuk a gyógyszerfinanszírozási döntések átláthatóságát, és hozzáférhetővé tesszük a támogatási kérelmekhez kapcsolódó tudományos bizonyítékok meghatározott körét. Nyilvánosságra hozzuk azt is, hogy az egyes gyártók az európai forgalomba hozatali engedély megszerzését követően mennyi idő elteltével kérelmezik gyógyszereik magyarországi közfinanszírozását.
Olyan rendszert fogunk kialakítani, amely rendszeresen, átláthatóan és kiszámíthatóan dönt az új gyógyszerek támogatásáról. Célunk, hogy a valódi terápiás innovációk mielőbb eljussanak azokhoz a betegekhez, akiknek szükségük van rájuk, miközben a közös forrásokat bizonyítottan hatásos és megfelelő árú kezelésekre fordítjuk” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében a miniszter.
