Vese- vagy hátfájás: hogyan lehet megkülönböztetni?

Van azonban néhány jel, amely a kellemetlenség eredetére utal:

• A vesefájdalom általában meglehetősen specifikus az oldalt vagy a vese területét érinti, és általában vesebetegségre utal.
• A vesefájdalom által érintett terület pontosan a tapintható bordakosár és a törzs oldalán található csípőtaréj között található.
• A kéz élével finoman megütögetve az oldalt megállapíthatja, hogy valóban vesefájdalomról van-e szó. Egy ilyen ütés kiváltja vagy súlyosbítja a fájdalmat. Ez azonban nem megbízható önvizsgálat, és nem helyettesíti az orvosi diagnózist.
• A vesefájdalom tompa, húzó vagy görcsös. Gyakran az alhasba vagy az ágyékba sugárzik. Általában nem kapcsolódik a mozgáshoz.
• Továbbá, olyan kísérő tünetekkel jelentkezhet, mint a tartós fáradtság, hányinger, láz vagy a székletürítés megváltozása, és ennek következtében gyakran okoz derékfájást.
• A hátfájás viszont gyakran mozgással kapcsolatos, és korlátozhatja a mobilitást. Általában erőkifejtésre és mozgásra súlyosbodik.
• A hátfájás gyakran izom eredetű, és kisugározhat a fenékbe vagy a lábba (isiász). Általában nem okoz kísérő tüneteket, például lázat, vizeletváltozást vagy hidegrázást.

Fontos: A tünetek átfedhetik egymást – ezért fontos az orvosi vizsgálat, ha az ok nem tisztázott, vagy további tünetek jelentkeznek - írja a focus.de.

Ezek lehetnek hát- vagy vesefájdalom okai

A vese- és hátfájás okai nagyon sokrétűek. A lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni, különösen, ha vesefájdalom jeleit tapasztalja.

A hátfájás általában kevésbé súlyos, és gyakran izomfeszültség vagy kopás következménye. A csigolyák vagy a porckorongok gyulladása oldalirányú érzésként is érzékelhető, és így tévesen vesefájdalomként értelmezhető.

A vesefájdalom ezzel szemben gyakran súlyosabb okokra vezethető vissza. A kiváltó okok közé tartozhatnak a hólyagból és a húgyvezetékekből a vesékbe feljutott baktériumok, amelyek pyelonephritist (vesefertőzést) okoznak. Ezt gyakran láz kíséri, és antibiotikumos kezelést igényel.

A húgyutakban lévő kövek, valamint a vesében vagy a húgyvezetékben lévő kövek szintén súlyos fájdalmat okozhatnak. Ezek a tünetek gyakran hányingerrel és hányással járnak.

A vesefájdalom csak az egyik oldalon is jelentkezhet. Ez azt jelenti, hogy csak az egyik vese lehet begyulladva.

Maga a veseszövet is begyulladhat. Ebben az esetben a fájdalom tünetei gyakran kevésbé hangsúlyosak, de megnövekedett vérnyomás és folyadékretenció léphet fel.

Ciszták vagy daganatok esetén nyomásérzetet, tartós fájdalmat és esetleg tapintható változásokat tapasztalhat.

A keringési zavarok, például vesevéna-trombózis esetén, szintén okozhatnak vesefájdalmat.

Megfelelő megelőzéssel a vese- és hátfájás hatékonyan elkerülhető. Ha a fájdalom tartós vagy nagyon súlyos, ajánlott azonnal orvoshoz fordulni. Nem minden hátfájás aggodalomra ad okot, de vannak figyelmeztető jelek, amelyek orvosi ellátást igényelnek.

Ide tartoznak a súlyos, kólikás deréktáji fájdalom, a vér a vizeletben, a láz és hidegrázás, a vizeletretenció vagy nagyon kevés vizeletürítés, a megmagyarázhatatlan magas vérnyomás vagy ödéma, valamint a baleset vagy esés utáni fájdalom.

Ha a deréktájon jelentkező tompa fájdalom egy hétnél tovább fennáll, orvosnak kell megvizsgálnia – különösen, ha látható ok nélkül jelentkezik. A mély légzésre vagy a vese területére való kopogtatásra súlyosbodó fájdalom szintén utalhat veseérintettségre.

A zavaros, kellemetlen szagú vizelet vagy a vizelés közbeni égő érzés húgyúti fertőzésre vagy vesegyulladásra utalhat. A gyakori vizelést fáradtsággal, kimerültséggel és hátfájással kombinálva nem szabad figyelmen kívül hagyni – ez veseműködési zavarra utalhat.

Az orvosi vizsgálat során először fizikális vizsgálatot végeznek, különös figyelmet fordítva az érzékenységre (a vese feletti ütődés érzékenysége), a lázra, a vérnyomásra és más életjelekre. Ezek a kezdeti mutatók segítenek megkülönböztetni az izmos hátfájást a belső okoktól.

A végleges diagnózishoz vizelet- és vérmintákat elemeznek – ez lehetővé teszi a fertőzések, gyulladásos markerek vagy veseműködési zavarok kimutatását. Ha az ok nem egyértelmű, vagy ciszták, kövek vagy daganatok gyanúja merül fel, képalkotó eljárásokra, például ultrahangra vagy CT-vizsgálatra (komputertomográfia) lehet szükség.

A megfelelő megelőző intézkedésekkel megvédheti veséit. A napi 1,5-2 liter víz megfelelő folyadékbevitele támogatja a veseműködést, és segít megelőzni a lerakódásokat vagy fertőzéseket. A vesebarát ételek, mint például a bogyós gyümölcsök, a kaliforniai paprika és a teljes kiőrlésű gabonatermékek, szintén támogathatják a vese egészségét.

Az egészséges hát közvetve a vese területét is védi a feszültségtől vagy az izomhúzódástól. Ez magában foglalja a rendszeres testmozgást, a hátizmok célzott edzését, az ergonomikus ülést és a függőleges testtartás fenntartását a mindennapi életben – különösen az irodában vagy az otthoni irodában.