Ez a 15 perces trükk segít este megnyugodni

Egy hosszú, stresszes munkanap után sok embernek nehéz megnyugodnia. A munka, a család vagy a pénzügyek gondolata továbbra is a fejében kavarog. A gondolatok körforgását megállítani egy tudományos módszerrel, az úgynevezett „Worry Time”-mal – magyarul „aggódási idő” – lehet. Ez a módszer jelenleg nagy népszerűségnek örvend a közösségi médiában.

Így működik a „Worry Time”

A koncepció egyszerű: ahelyett, hogy egész nap a problémákon rágódna, tudatosan halassza el a töprengést egy meghatározott időpontra a nap folyamán. Szánjon rá körülbelül 15 percet, hogy leírja aggodalmait, és célzottan foglalkozzon velük. A módszer célja, hogy tudatosabb és kontrolláltabb módon kezelje a terhelő gondolatokat.

A finn egészségügyi portál MentalHub lépésről lépésre bemutatja, hogyan lehet a gondolatok idejét beépíteni a mindennapi életbe:

1. Határozza meg a gondolatok idejét

Naponta 15-30 percet szánjon gondolatok idejének. Ehhez lehetőleg mindig ugyanazt az időpontot válassza a nap folyamán, a kora este ideje jól megfelel erre a célra. Kerülje a lefekvés előtti időpontokat, hogy gondolatai utána újra megnyugodhassanak.

2. Jegyezze fel a gondolatokat a nap folyamán

Ha napközben folyamatosan egy gondolat bántja, vagy éjszaka a nyugtalanító gondolatok nem hagynak aludni, tegye a következőket:

1. Írja le röviden az aggodalmat egy papírlapra vagy egy jegyzetfüzetbe.
2. Mondja magának tudatosan: „Ezzel később foglalkozom, az aggodalmakra szánt időben.”
3. Halassza el a gondolkodást a következő aggodalmakra szánt időre, még akkor is, ha ez eleinte nehéznek tűnik.

Így gyakorolhatja, hogy figyelmét újra a jelen pillanatra irányítsa.

3. A gondok feldolgozása a gondolkodási idő alatt

A tervezett gondolkodási idő alatt vegye elő a feljegyzett gondok listáját. Nyugodtan nézze át a pontokat, és tudatosan gondolkodjon el rajtuk.

Ehhez a következő kérdések segíthetnek:

• Mi történik, ha nem tudom megoldani ezt a problémát, vagy ha rosszul alakul?
• Mi történik akkor?
• Mit jelent ez számomra személyesen? Mit árul el ez a helyzetről?

Ezek a kérdések segítenek jobban megérteni a gond mögötti gondolati struktúrát.

Mit mond erről a kutatás

Egy 2023-as metaanalízis azt vizsgálta, hogy a gondok tudatos elhalasztása egy későbbi, meghatározott időpontra segíthet-e csökkenteni a mindennapi gondokat. Ehhez a stratégiát egy másik megközelítéssel hasonlították össze, amelyben az emberek csak észlelik és regisztrálják a gondjaikat, anélkül, hogy aktívan elhalasztanák őket.

Több tanulmány összefoglalt eredményei azt mutatják, hogy a gondok elhalasztása kis, de szignifikáns hatásokkal jár. Azok a személyek, akik gondjaikat szándékosan egy későbbi időpontra halasztották, a mindennapi életben ritkábban és rövidebb ideig aggódtak, mint a kontrollcsoportok tagjai.