A londoni parlament felső kamarája, a Lordok Háza módosítások nélkül véglegesítette hétfőn azt a kormányzati határozattervezetet, amelynek törvényhozási elfogadása a brit legfelsőbb bíróság januári döntése alapján szükséges a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához.
A felsőház hétfő éjjeli végszavazásával véget ért a többhetes parlamenti eljárás, és ezután Theresa May miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján bármikor hivatalos értesítést küldhet Brüsszelnek arról, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unióból.
Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva az EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra.Az előzetes értesülések arról szóltak, hogy Theresa May akár ezen a héten bejelentheti az 50. cikkely aktiválását, de a Downing Street hétfőn ezt kizárta. A miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint a kormányfő várhatóan március utolsó hetében küld értesítést az EU-nak a kilépési folyamat elindításáról.
A brit törvényhozás alsóháza a múlt hónapban már módosítások nélkül elfogadta az 50. cikkely aktiválására felhatalmazást adó törvénytervezetet, amely ezután a felső kamara elé került. A Lordok Háza két olyan módosítást fűzött a tervezethez, amelyeket a kormány nem kívánt belefoglalni a törvénybe. Az egyik felsőházi módosítás a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel a kormányt, a másik pedig arra, hogy az Európai Unióval a kilépés feltételeiről kötendő majdani megállapodást terjessze jóváhagyásra a parlament elé.
A kormány ezekkel a szándékokkal egyetért, és jelezte is, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, és azt is, hogy ha sikerül a tárgyalássorozat végén egyezségre jutni az EU-tagság megszűnésének feltételeiről, a megállapodást a parlament elé terjeszti, még azelőtt, hogy az egyezményt az Európai Parlament és az EU-tagországok törvényhozásai megtárgyalnák.
Theresa May miniszterelnök ugyanakkor azt elvetette, hogy ezekben a kérdésekben a brit törvényhozás előre megkösse a kormány kezét. London emellett az Európai Unióban maradó országokkal viszonossági alapon egyezségre akar jutni az ott élő britek jogosultságainak viszonos garantálásáról is.
Mivel a Lordok Háza által elfogadott két módosítást az alsóház hétfőn érvénytelenítette, a tervezet még hétfő este visszakerült a felső kamara elé, amely rövid tárgyalás után maga is a korábban általa elfogadott módosítások nélkül, az eredeti szöveggel véglegesítette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására felhatalmazást adó törvényt.
A kilépési folyamat elindításáról tartott parlamenti vitasorozat nem szerepelt a kormány eredeti menetrendjében. Theresa May korábbi hivatalos álláspontja szerint a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás.
A legfelsőbb bíróság január végén hozott jogerős végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság tavaly novemberi döntését. A felsőbíróság elé magánszemélyek terjesztették be a kormány álláspontját megtámadó keresetet, és az elsőfokú bírói fórum a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva, hogy a parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.
Londoni elemzők: a gazdasági érvek óvatosságot indokolnak
Londoni pénzügyi elemzők szerint a gazdasági érvek óvatosságot indokolnának az újabb függetlenségi népszavazás kiírására készülő skót kormány részéről. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai keddi tanulmányukban hangsúlyozták: egyáltalán nem biztos, hogy függetlenné válása esetén Skócia saját jogán az Európai Unió tagja maradhatna; sokkal valószínűbb, hogy önálló országként új csatlakozási kérelmet kellene benyújtania. Ez azonban azt is jelentené, hogy kötelezettséget kellene vállalnia az euróövezeti csatlakozásra. A skót államháztartás hiánya azonban - részben az olajárak 2014 óta lezajlott meredek zuhanása miatt - a hazai össztermék (GDP) tíz százalékának közelében jár, vagyis többszörösen meghaladja a 3 százalékos felső maastrichti tűrésküszöböt. A Capital Economics londoni elemzői szerint emiatt a skót kormány kemény megszorító költségvetési intézkedésekre kényszerülhetne, mielőtt felvételt nyerhetne az EU-ba.
Nicola Sturgeon: Csak Skócia dönthet a függetlenségi referendum kiírásáról
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerint kizárólag Skóciát illeti meg az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról szóló döntés joga. Sturgeon a skót kabinet keddi ülése után tett nyilatkozatában felszólította a brit kormányt, hogy "ne próbálja meg útját állni" a referendumnak. A skót kormányfő szerint ebben a kérdésben "nincs helye a Downing Street diktátumának", és London nem kötheti feltételekhez a népszavazás kiírásának engedélyezését.
A skót kormányfő előző nap jelentette be, hogy a jövő héten felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Nicola Sturgeon szerint 2018 ősze lehet a referendum legkorábbi időpontja, mivel a jelenleg tudható menetrend alapján addigra egyértelművé válhat, hogy a brit kormány milyen egyezséget érhet el a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokon. Sturgeon szerint ugyanakkor ha a skót parlament megszavazza az új népszavazást, azt legkésőbb 2019 tavaszáig mindenképpen meg kellene tartani, mivel addigra várható az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból.
Nicola Sturgeon keddi nyilatkozatában hangsúlyozta: az általa vezetett skót kormánypártot, a Skót Nemzeti Pártot (SNP) egyértelmű választási program alapján választották meg. Ebben a programban az állt, hogy a skót kormány jogot formál az újabb függetlenségi népszavazás meghirdetésére, ha a skót függetlenségről rendezett előző, 2014-es népszavazás időszakához képest jelentősen és érdemben megváltoznak a körülmények, például ha Skóciát akarata ellenére ki akarják léptetni az EU-ból. Keddi nyilatkozatában Nicola Sturgeon megjegyezte, hogy Theresa May brit miniszterelnököt "senki nem választotta meg" jelenlegi tisztségére.
Nicola Sturgeon az újabb népszavazási kezdeményezést bejelentő előző napi nyilatkozatában hangsúlyozta: Skóciának meg kell adni a választási lehetőséget a "kemény Brexit" és a függetlenség között. A skót kormányfő a "kemény Brexit" kifejezéssel arra utalt, hogy a brit kormány nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról is ki akar vonulni.
