Letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Győri Törvényszék első fokon Bakonyi Zoltánt, a MAL Zrt. egykori vezérigazgatóját a tíz ember életét követelő vörösiszapperben. Bakonyi és a másodrendű vádlott egyaránt fogházbüntetést kapott, öt embert viszont felmentettek.
Bakonyi Zoltán két év hat hónap, D. József, műszaki-stratégiai vezérigazgató-helyettes két év fogházbüntetést kapott a Győrben zajló vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában. Az elsőrendű vádlottat közveszély okozás bűntette, gondatlanságból elkövetett közveszély okozás bűntette és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt találta bűnösnek a bíróság. A Győri Törvényszék hat vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy vádlottat megrovásban részesített, egyet pénzbírsággal sújtott, míg öt vádlottat felmentett. A 84 millió forintot meghaladó bűnügyi költség jelentős részét a vádlottaknak kell megtéríteni.
A bíróság indoklásában rámutatott: a tragédia mértékét meghatározta a X. számú vörösiszap-tározó kazettában tárolt víz mennyisége. Hangsúlyozta: a vállalat félretájékoztatta a közeli településeket, mert azt közölték, a kazettában három-négyszázezer köbméter hányóvizet és ötven–százezer köbméter vörösiszapot tárolnak. A valóság ezzel szemben, hogy a katasztrófa idején már legkevesebb 1,02 millió köbméter folyadék volt a létesítményben, úgy hogy korábban százötvenezer köbmétert már átszivattyúztak egy másik kazettába.
A MAL-nál még a fent említett mennyiség gyors lefolyású pusztításával is számoltak, hiszen katasztrófaelhárítási tervükben rögzítették: a közeli Kolontáron az emberélet mentésén kívül másra nincs lehetőség. Ha valóban három-négyszázezer köbméter folyadékot tároltak volna a tározóban, a kiömlő lúgos zagy Kolontár mélyebben fekvő részeit nem 2,5 méter, hanem egy méter magasságban árasztotta volna el, és Devecserig el sem jut.
A katasztrófa előtti nyáron a X. számú tározó gátjának tövében csurgalékvíz gyűlt össze, a gátfalon vörös foltok jelentek meg, ami azonnali és beható intézkedést igényelt volna. A katasztrófa napján a szivattyúk működési ideje jelentősen megnövekedett, noha napok óta csapadékmentes időjárás volt, ami így nyilvánvalóan csak a kazettából származhatott, mégsem fordítottak rá a vádlottak kellő figyelmet.
A gyár 2009-ben indokolatlanul felfüggesztette a tározóban tárolt vízsemlegesítést, amelyet csak a katasztrófa előtt pár hónappal indított újra, így jelentősen megnövelte a víz mennyiségét a tározóban. A folyadék pH-értéke is messze túllépte az engedélyekben szereplő értéket, ez a körülmény az altalaj felpuhulásához vezetett, továbbá a kiömlő zagy is nagyobb pusztítást végezett.
A tényleges mennyiség és a magasabb lúgosság meghatározó körülménye lett a katasztrófának. A bíróság azt is megállapította, hogy a kazetta építésekor rosszul választották ki a területet, az építményt rosszul alapozták, és hiányos volt a cég monitoring rendszere is.
A MAL Zrt. ajkai telephelyén 2010. október 4-én szakadt át a X. számú vörösiszap-tározó kazetta gátfala, aminek következtében több mint egymillió köbméter lúgos zagy ömlött ki, elöntve a közeli Kolontár és a négy kilométerre található Devecser egy részét, de pusztított Somlóvásárhelyen, Apácatoronyban és Tüskeváron is. A katasztrófa következtében tíz ember életét veszítette, 227-en megsérültek, 457 személy ingatlanjában és ingóságában és állami vagyonban keletkezett kár. Az ügyben a Veszprémi Törvényszéken 2016-ban minden vádlottat felmentettek, ám a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletet és új elsőfokú eljárás lefolytatását rendelte el.
