Mályusz Elemér múlt szombati számunkban is idézett Turóc-monográfiája szerint a 13. század végén a Turóc folyó déli forrásvidékén megjelentek a német bevándorlók. Egy jobbágybirtok határában még felbukkant egy „Wendeg” nevű magyar bebíró, azonban az 1255-ben keltezett összeírásban már a Meckh, Thremen, Mortun, Drahmel német neveket találni. Az 1332. évi egyházi dézsmajegyzékben a „terra Drahmelii” rész tartozott az új földesúrhoz, a későbbi Drahomelfalva elenyészett a középkorban.
Turócszentgyörgytől egy jó kőhajításnyira a kétszáznyolcvan lakosú Márkfalva (Jazernica) esik utunkba. Keletkezése a 12. század első felére datálható. A tatárjárást követően először 1324-ben tűnt fel Márkfalva neve és vele a birtokos Márkfalvi-család. Legközelebb 1412-ben, majd 1453-ban találkozunk a földesurával, akit 1534-ben már a szláv Markowicz néven írtak. Vályi András országösszeírása szerint „Markovica tót falu, lakosai több félék, fekszik Szoczóczhoz közel; Jezernicze katolikus, a község határja középszerű, fája nints, réttye legelője jó”. Mindez a katyvasz egyazon helység földrajzinév-gyűjteménye az 1700-as évekből. Jazernica temploma a 15. században épült gótikus stílusban, szabad téren áll a vasúti megálló közelében. Egy terű, épített torony nélküli egyház, félkörrel záruló keleti szentéllyel. Szárnyas oltára 1517-ben készült, az apszis déli karéjában késői formájú csúcsíves faragott kőrácsos ablak nyílik, a tető ormán deszkából készült huszártorony van.
A Turóc megye déli határának vízválasztójánál fekvő Stubnya (németül Stuben) fürdő-, és a Glaserhau (szláv nyelven Szkleno) üveghuta-telepet a közeli Körmöcbánya szász lakosai alapították. Stubnyafürdő eredeti neve Lehota volt, a szláv helynév kiváltságot, adózás alól felmentett helyet jelent. Mintegy ötszáz méteres magasságban fekvő, városi rangú település, 1945 óta hivatalosan Turcianské Teplice (Turóchévíz) az elnevezése. Meleg vizű forrásait ismerték az ősemberek is, az 1200-as években levélben szerepelt a (német) neve. Egy 1281-ben kelt oklevélben IV. (Kun) László király Péter grófnak ajándékozta a birtokot, Róbert Károly 1340-ben a mocskói uraság kezére adta tovább. Stubnyán gyógyíttatta magát Luxemburgi Zsigmond 1412-ben, Hunyadi Mátyás az 1480-as évek végén. A birtok 1532-ben Körmöcbánya királyi város fennhatósága alá került, 1549-1552 között felépültek az első fürdőépületek a város határában. A helyet 1573-ban Miksa császár is meglátogatta, 1666-ban ott kötött titkos egyezséget Wesselényi Miklós Zrínyi Péterrel a Habsburgok ellen.
Stubnyának 1784-ben negyvenegy lakosa volt, jelenlegi népessége hatezer-hétszáz körül van. A város területéhez tartozik Turócdivék és Turócliget. Egyiknek a reneszánsz korabeli kastélya, a másiknak gótikus temploma ad jelentőséget. Az utóbbi, Turócliget (szlovák nevén: Háj) egy kilométerre keletre fekszik a fürdőhely központjától. Írásban először 1264-ben bukkant fel a neve – a régi szláv Hoi, Háj ligetes helyet, tisztást jelent –, 1493-ben a Háji család birtoka volt a község, 1532-ben pedig ugyancsak Körmöc kezére jutott. A források szerint 1496-ban halastó volt és sörfőzde működött a közelében, a falu bíráját 1544-ben nevezi néven levél; abban az évben tizenegy háztartását írták össze. Aztán 1715-ben már huszonkét család lakta, fuvarozással, ács- és kőművesmunkával foglalkoztak, a határban mészkövet bányásztak. A ma négyszázhatvan fős lakosságú, de fogyatkozó település szélén találjuk az 1454-ben épült római katolikus plébániatemplomot. Titulusa Szent Kozma és Damján ókori orvos vértanú szentek. Túlnyomó részben gótikus formajegyeket mutat az épület, a 17. században megújították, 1671-ben és 1720-ban részlegesen renoválták. A tekintélyes vastagságú nyugati toronyhoz széles hajó csatlakozik, bonyolult külső-belső részletekkel, hol egy csúcsíves átjáró, hol egy késő gótikus ablak látható. Kívülről pillérek támasztják a keleti végfalat. Két újkori felújításának emlékét kőbe vésték a tót atyafiak: MDCCCXXX és 1968. A templom berendezése 17-18. századi.
Most, miután befejeztük a 13-14. században művelés alá vett turóci területek és középkori egyházaik szemléjét, átlépünk a vízválasztón, Bars vármegyébe.
