Már hatályos az a kormányrendelet, amely azt szabályozza, hogy a jövőben a magáncsőd-eljárásokban milyen ingóságok és pénzösszegek nem tartoznak az adósságrendezésbe.
A bíróságon kívüli magáncsődeljárás esetén a főhitelezőnek és a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak kell elvinni a papírokat, a bírósági magáncsődeljárás esetén a családi vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak kell megmutatni azokat. Az adós és az adóstárs az eljárás alatt bármikor dönthet úgy, hogy mégis bevonja a rendeletben felsorolt vagyonelemeket a magáncsődeljárásba, akár részben vagy egészben is.
Mint megírtuk, a magáncsődről szóló törvényt június végén fogadta el a parlament, és lépcsőzetesen lép majd hatályba: szeptembertől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben, a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég a visszafizetésre.



