Mától az év végéig látható a Világ múmiái című kiállítás a budapesti, Király utcai Komplex Eventben. A tárlat a világ számos múzeumából, egyeteméről, tudományos szervezetétől és magángyűjteményekből kölcsönzött ember- és állatmúmiákat, valamint leleteket mutat be Egyiptomtól kezdve Dél-Amerikán át egészen hazánkig.
Időutazáson vehetnek részt a Világ múmiái kiállítás látogatói a budapesti, Király utcai Komplex Eventben. A kiállítótérbe lépve először a temetkezés eredetéről közölnek információkat a falra függesztett táblákon, s audio guide is segíti a tárlat bejárását. Mint megtudjuk, a neandervölgyiek voltak az elsők, akik már ötvenezer évvel ezelőtt eltemették a halottaikat. A fal két oldalán képeken és szöveges leírásokon keresztül megismerhetjük a különböző vallások temetkezési szokásait.
Múmiákat a föld minden táján találtak már, nem csupán Egyiptomban, hanem Európában, Dél-Amerikában, Ausztráliában, Ázsiában, sőt, még a Kanári-szigeteken is. Még napjainkban is fedeznek fel múmiákat a különböző földrészeken.
A múmiák egyfajta „időkapszulák”: mint ahogy a tegnapi sajtóbejáráson Szikossy Ildikó antropológus, a kiállítás egyik kurátora elmondta, az új tudományos módszerek segítségével belelátunk a testekbe, amelyek elárulják, minként éltek az emberek. A vizsgálatok segítségével megismerjük táplálkozásukat, személyes tragédiáikat, betegségeiket, haláluk körülményeit.
A kiállítás bemutatja, milyen módon konzerválódtak a testek természetes úton, a közönség láthatja egy nyúl jégmúmiáját, továbbá a forróság által kiszárított tetemeket, és megtekinthetjük az egyik híres „lápi múmiát” is, amely egy vaskori nő oxigénhiányos körülmények hatására konzerválódott teste Hollandiából. A természetes úton konzerválódott testek között látható egy erdélyi férfi múmiája is, aki körülbelül háromszáz évvel ezelőtt természetes módon mumifikálódott – és akiről ezen kívül eddig szinte semmi biztosat nem tudunk.
A mesterségesen mumifikált testek között találunk dél-amerikai múmiákat, például az úgynevezett „kosármúmiákat”, vagyis magzati pózban, a belső szerveikkel együtt batyuba csomagolt embereket. Az eljárás során füvekkel, sással vették körül a testeket, végül hímzett szövetanyagokba csavarták be.
Dél-Amerikában is ismert a múmiakészítés, mint az egyik leíráson olvasható, már 6500 évvel ezelőtt, az egyiptomiaknál kétezer évvel korábban készítettek múmiákat, s itt végezték a legtovább a mumifikálást.
Továbbhaladva láthatjuk Tutanhamon fáraó háromdimenziós szilikon mellszobrát, amelyet CT-felvételek alapján rekonstruáltak. Az elkészült plasztikus arcrekonstrukció megmutatja, hogyan nézhetett ki halálakor, 3330 évvel ezelőtt a fáraó.
Az egyiptomi szarkofágon található hieroglif feliratoknak köszönhetően sokat megtudhatunk a bennük nyugvó emberekről. Nesz-Hor szarkofágjából kiderül, hogy papként szolgált Min, a termékenység templomában.
A tárlatra elhozták a váci Fehérek templomában 1994-ben feltárt családi sírba temetett három testet: Orlovits Mihályt, feleségét Skripetsz Veronikát és egyik gyermeküket is. A kriptában megőrzött testük a tuberkulóziskutatásban is segítette a hazai és nemzetközi tudósokat.
A labirintusszerű termekben képet kapunk arról is, hogy a 16. században megerősödött a az érdeklődés és a kereslet a múmiák iránt, ami a 17–18. századra szinte mániává alakult. Az arisztokrácia köreiben igazi kincsnek számított egy-egy múmia, meg voltak győződve gyógyító erejükről. Az európai orvosok pedig évszázadokon keresztül egyiptomi múmiákból készített gyógyszereket használtak különféle betegségekre.
Tudósok 1994-ben egy, a tudományos kutatások számára felajánlott holttesten rekonstruálták a mumifikálás folyamatát – ennek hét lépésével az érdeklődők is megismerkedhetnek. A kiállítás végén külön hangsúlyt kap a mumifikálás napjainkban mint téma: a költséges CT-vizsgálatot a régészeti leletek vizsgálatában is alkalmazzák alig több mint egy évtizede. Továbbá informálódhatunk arról is, hogy miként mumifikálták a vezetők némelyikét halála után – például Lenin testét konzerválták, és közszemlére tették, Sztálint pedig bebalzsamozták, ám végül eltemették a Kreml falába –, majd a halottak ünnepléséről is megemlékeznek a különböző kultúrákban.
Konzerválódott testeket a föld minden táján találtak már Európától Ausztráliáig (Fotó: Bodnár Patrícia
