Van oka az aggodalomra a két legnagyobb pártcsaládnak, az Európai Néppárt (EPP) és az Európai Szocialisták Pártja (PES, a frakció neve pedig S&D) ugyanis egyaránt mandátumokat veszthet jövőre az Európai Parlamentben.
A Nézőpont Intézet mandátumbecslése szerint az EPP négy, a balközép blokk pedig hat százalékpontot veszthet az EP-ben, így ha a Fidesz megismétli idei parlamenti választási eredményét, még meghatározóbb szerepet játszhat a pártcsaládban. Jelenleg a Fidesz adja az EPP alelnökét, frakcióvezető-helyettesét, sőt, az Európai Parlament egyik alelnökét is. Az is előfordulhat, hogy a német és a spanyol után a magyar lesz a legnagyobb delegáció az EPP-ben.
A britek kilépésével 705 tagúra csökken a parlament, ami a brit pártok színei miatt azzal járhat, hogy megnő a liberális (ALDE) frakció aránya, csapás éri azonban az Európai Reformistákat és Konzervatívokat (ECR) a toryk és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája- (EFDD) frakciót a Brexit-párti UKIP eltűnése miatt. Az ALDE aránya kilencről 15 százalékra nőhet – amennyiben Emmanuel Macron francia elnök pártja őket választja –, s erősebb képviseletre számíthat a szélsőbaloldali GUE/NGL-frakció is.
Az EP jobboldalán egyébként nagy átalakulásra kell számítani. A britek kilépésével veszélybe kerül az EFDD mellett az Európa vezető euroszkeptikus, jobboldali pártjait tömörítő Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) is, mivel nem fogja elég tagállam képviseltetni magát. Úgy tudjuk, az EFDD-ből például a Svéd Demokraták várhatóan a Marine Le Pen-féle ENF-hez igazolnának át, van esély tehát arra, hogy az eddigi status quót felborítva egy sokkal erősebb euroszkeptikus frakció alakul.
A Nézőpont Intézet értékelése szerint az EP egészét tekintve a betelepítési kvótát támogató képviselők lehetnek többségben 2019 után is. Ezzel szemben a visegrádi országok politikusai körében továbbra is a kvóta elutasítása lehet a többségi álláspont. Megjegyezték, az EPP-nek érdemes lenne a migráció megfékezésével kampányolnia.
A britek kilépésével 705 tagúra csökken a parlament, ami a brit pártok színei miatt azzal járhat, hogy megnő a liberális (ALDE) frakció aránya, csapás éri azonban az Európai Reformistákat és Konzervatívokat (ECR) a toryk és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája- (EFDD) frakciót a Brexit-párti UKIP eltűnése miatt. Az ALDE aránya kilencről 15 százalékra nőhet – amennyiben Emmanuel Macron francia elnök pártja őket választja –, s erősebb képviseletre számíthat a szélsőbaloldali GUE/NGL-frakció is.
Az EP jobboldalán egyébként nagy átalakulásra kell számítani. A britek kilépésével veszélybe kerül az EFDD mellett az Európa vezető euroszkeptikus, jobboldali pártjait tömörítő Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) is, mivel nem fogja elég tagállam képviseltetni magát. Úgy tudjuk, az EFDD-ből például a Svéd Demokraták várhatóan a Marine Le Pen-féle ENF-hez igazolnának át, van esély tehát arra, hogy az eddigi status quót felborítva egy sokkal erősebb euroszkeptikus frakció alakul.
A Nézőpont Intézet értékelése szerint az EP egészét tekintve a betelepítési kvótát támogató képviselők lehetnek többségben 2019 után is. Ezzel szemben a visegrádi országok politikusai körében továbbra is a kvóta elutasítása lehet a többségi álláspont. Megjegyezték, az EPP-nek érdemes lenne a migráció megfékezésével kampányolnia.
