A magyar külgazdaság egyik stratégiai célja a kínai–magyar kapcsolatok erősítése – mondta Magyar Levente külügyminiszter-helyettes. Hozzátette: a kínai tőke mára meghaladja a négymilliárd dollárt.
A tegnap aláírt megállapodás a keleti nyitás szimbólumának is tekinthető (Fotó: Ficsor Márton)
Évről évre növekszik 2010 óta a kínai működő tőke jelenléte, tavalyra már háromszor annyi érkezett hazánkba, mint hat éve. A kínai tőkénél mára elértük a több mint négymilliárd dollárt – mondta Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes a Magyar Export Napján, amelynek díszvendége Kína volt. A gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár emlékeztetett, Magyarország első európai államként csatlakozott a Kína által kezdeményezett „Egy övezet, egy út” programhoz, amely a világkereskedelem 21. századi alakulásában jelentős erő lesz. Mint mondta, a „16+1-es”, Kína–Kelet-Közép-Európa együttműködés zászlóvivőjeként hazánknak megtiszteltetés, hogy novemberben Budapest ad otthont a soron következő fórumnak, ahol Kína és Kelet-Közép-Európa vezetői találkoznak. A szorosabbá váló kapcsolatoknak köszönhetően az utóbbi években megtöbbszöröződött a Magyarországra látogató kínai turisták, valamint a magyar állami ösztöndíjjal tanuló kínai hallgatók száma – jelezte Magyar Levente.
A magyar exportnövekedésről az államtitkár úgy fogalmazott, csak az első fél évben mintegy huszonöt százalékkal nőttek a beruházások a korábbi évi adatokhoz képest. Így a 2010-es, 71 milliárd eurós adatokhoz képest a magyar export volumene idén év végére meghaladhatja a százmilliárd eurót. Magyar Levente emlékeztetett, a hazai külkereskedelmi mérleg 2010-ben még hatmilliárd eurót tett ki, 2016-ra már tízmilliárdot.
Duan Jielong, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete a két ország gazdasági kapcsolatát eredményesnek nevezte. Mint mondta, Magyarország Kína harmadik legnagyobb kelet-közép-európai partnere, idén januártól júliusig a kétoldalú kereskedelmi forgalom elérte az 5,62 milliárd dollárt, amely 16,9 százalékos bővülés az előző év azonos időszakához képest.
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos szerint a digitális gazdasági export teljesítményét tekintve az európai térség fokozatosan lemarad az észak-amerikai és az ázsiai régió mögött. Hozzátette, ez a gazdasági tevékenységet érintő digitalizációs folyamatra is igaz. Mint mondta, a digitalizációban azért van szükség fordulatra, hogy Európa érdemi versenytársa tudjon lenni az észak-amerikai és az ázsiai térségnek. Kiemelte, a Digitális Jólét Program egyik meghatározó stratégiája Magyarország digitális exportfejlesztési programja. A kormánybiztos úgy fogalmazott, a magyar nemzetgazdaság digitális átalakítása az előttünk álló esztendő legnagyobb ívű gazdaságfejlesztési programja. Sikeres gazdasági tevékenység exportteljesítmény nélkül, ez pedig sikeres digitálisexport-tevékenység nélkül nem lehetséges – figyelmeztetett.
A rendezvényen további kilencvenezer parkolóhelyről szóló megállapodással bővítette a keleti nyitás politikájának emblematikus együttműködését az EPS Global Zrt. partnerével, a ZTE kínai telekommunikációs vállalat közlekedéstechnológiai leányvállalatával. A megállapodást Deng Hua, a ZTE ITS elnöke Törő Csabával, a GB & Partners Alapkezelő képviselőjével, az EPS többségi tulajdonosának ügyvezetőjével írta alá.
