Lezárult tegnap az Euromoney idei bécsi konferenciája, amelyen a régió pénzügyi vezetői, szakemberei és befektetők vettek részt. A kétnapos fórum kiemelt témája volt egyfelől, hogy az Európai Központi Bank (EKB) meddig folytatja a lazító üzemmódot, s mi történik az európai bankrendszerrel. Másfelől, hogy Donald Trump elnöki beiktatását követően miképpen változik az amerikai gazdaságpolitika.
„A kínai piac fontos és új a magyar adósságkezelés számára, illeszkedik a kormányzat gazdaságpolitikájába, és erősíti a kínai–magyar pénzügyi kapcsolatokat” – jelentette ki az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a konferencián tegnap tartott előadását követően az MTI-nek. Barcza György szerint mindez az adósságkezelés szempontjából egyfajta „több lábon állást” jelent. A devizaadósság többsége euróban van, hiszen az export nagy része az euróövezetbe irányul. Az ÁKK első embere a kínai renminbi (jelentése népi pénz és egysége a jüan) nemzetközi jelentőségéről szóló fórumon hangsúlyozta, igyekszünk ismertséget szerezni a kínai kötvénypiacon. Fontos, hogy az ázsiai befektetők megbarátkozzanak Magyarország nevével, és jó befektetésként jegyezzék a hazánkban megvalósuló beruházásokat. Miközben egy esetleges euróövezeti válságra való felkészülésben is segítség, ha más kötvénypiacon is jelent tudunk lenni.
A fiskális politika és a monetáris stabilitás jelentőségéről esett szó a pénzügyi konferencia egy másik előadásán – jelezte tudósításában a távirati iroda. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a panelbeszélgetésen kiemelte: a jegybankárokat elsősorban az foglalkoztatja, hogy Donald Trump elnöki beiktatását követően miképpen változik az amerikai gazdaságpolitika. Megemlítette: a jegybankok számára az is kihívás, hogy milyen választ tudnak adni az emelkedő inflációs környezetre. Példaként említette, hogy Németországban 1,7, Magyarországon pedig 1,8 százalékos volt tavaly év végén az egy évre visszatekintő infláció.
Nagy Márton elmondta: kérdés, hogy a nem konvencionális eszközök használatával a jegybankok hogyan képesek a kamatláb alakulását és a monetáris politikát kezelni. Az MNB alelnöke úgy véli, fontos, hogy az EKB meddig marad lazító üzemmódban, meddig tart a negatív kamatláb, továbbá mi történik az európai bankrendszerrel.
