Újabb juttatással nőhet a nyugdíjasok bevétele. A most bevezetendő támogatással azokat segítenék, akik legalább húsz éven át gondoskodtak beteg gyermekükről.
Novák Katalin: Három plusztámogatás (Fotó: Ficsor Márton)
Havi ötvenezer forint támogatást kapnak adó- és járulékmentesen a nyugdíjuk mellé 2018-tól azok, akik legalább húsz évig otthon ápolták tartósan beteg gyermeküket, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az egyes családtámogatási, illetve egyéb törvények módosítását, amelyek általános vitáját tegnap folytatták le a parlamentben.
A tartós ápolást végzők időskori támogatásával (távit) azokat segítenék, akik legalább húsz éve gondoskodnak vagy gondoskodtak beteg gyermekükről, és így alacsonyabb bért kapnak – jelezte tegnap Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára. Közölte, a húsz évbe legfeljebb tízéves időtartamban be lehet számítani, ha az érintett a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után gyermekgondozási segélyt kapott, valamint azt is, ha az ellátás formája legalább egy évig emelt összegű vagy kiemelt ápolási díj volt. A távirati iroda beszámolója szerint hozzátette, hogy a támogatást attól függetlenül megkapják a jogosultak, hogy tart-e még a gyermek ápolása. Emlékeztetőül: a kormány szerdán jelentette be, hogy az idén minden nyugdíjasnak vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülőnek tízezer forint értékű Erzsébet-utalványt juttat. A nyugdíj-kiegészítéssel és -prémiummal együtt már három plusztámogatáshoz jutnak a nyugdíjasok.
Novák Katalin a hallgatói gyermekgondozási díjjal, azaz a diplomás gyeddel kapcsolatos változtatásokról jelezte: meghosszabbítják a jogosultság időtartamát a jelenlegi egyről két évre. Az államtitkár felidézte, hogy 2014 előtt a felsőoktatásban tanulók, illetve a frissen végzett diplomások, akik gyermeket vállaltak, nem voltak jogosultak a gyedre, mert nem volt olyan jövedelmük, amely megalapozta volna a juttatást.
Mint mondta, ezenfelül az anyasági támogatást is kiterjesztik azokra, akik nem Magyarország közigazgatási területén szülnek. A bölcsődei ellátást érintő módosításokról annyit mondott: ma a hagyományos bölcsődék férőhelyeinek tizenöt és a minibölcsődék 25 százalékáig teszi lehetővé a jogszabály, hogy körzeten kívüli gyermeket is felvegyenek az intézmények. Ezt az arányt emelnék a hagyományos bölcsődék esetében 25, a minibölcsődéknél pedig ötven százalékra.
